104. szám (2014 tél)

E számunk megy tovább a kijelölt úton: a tanulmányok bőségesen reflektálják a tőke világrendszerének átalakulását, infarktusainak természetét, összeomlásának perspektíváit.

A kapitalizmus pórusaiban lehetőségek nyílnak új társadalmi kezdeményezések számára a közösségi tulajdon működtetésének irányában, amelyekhez szintén kínálunk érdekes adalékokat. Történelmi tárgyú tanulmányaink a hazai antiszemitizmus gazdag múltjától a budapesti utcanevek jelenkori átalakításáig rámutatnak a neohorthysta restauráció néhány jellemző vonására. Elméleti vitát vált ki e restauráció hátterét a „maffia-állam” fogalmával megrajzoló koncepció.

TARTALOMJEGYZÉK

Hatalmi önkény és társadalmi ellenállás

ANALIZÍS

Wolfgang Streeck: Hogyan lesz vége a kapitalizmusnak?

A kapitalizmus látszólag minden ellenségét legyőzte, mégis, állapota egyre válságosabb. Talán az egyre fokozódó turbulencia éppen a rendszer ellensúlyainak, fékeinek eltávolításából adódik? Az egyre fokozódó jövedelmi és vagyoni egyenlőtlenségek, a kontrollálhatatlanná váló pénzügyi spekuláció és a belőle fakadó válságok, a fejlett országok gazdasági stagnálása és a korábban a társadalom mégis valamilyen szintű érdekreprezentációját megvalósító polgári demokratikus intézményrendszer kiüresedése és totálissá váló dominációja a nagyvállalati szektor által egymást erősítő válságjelenségek, és egy teljesen zárt ördögi kört látszanak alkotni. Vajon meg fog-e jelenni olyan társadalmi ellenerő, ami megállítaná a tőkés rendszer önmagát, az emberi erőforrásokat és az ökoszisztémát elpusztítani látszó tendenciáját?

Samir Amin: Egyiptom, Törökország, Irán: az elvetélt “feltörekvés”

A neves szerző és politikai aktivista a mai “instant” politikai elemzésekben (agyon) használt jelzős szerkezet, a “feltörekvő államok/piacok” (emerging states/markets) fogalmát kívánja valós politikai gazdaságtani jelentéssel fölruházni: a Közel-Kelet három legnagyobb gazdasági, demográfiai és (geo)politikai súlyú állama, Egyiptom, Törökország és Irán példáján keresztül mutatja be, miféle gazdasági, szociális, politikai és kulturális átalakulások együttesének megléte esetén lehet valamely állam, nemzet vagy nép “feltörekvéséről” beszélni. A megvizsgált három ország közül – Amin szerint – egyik sem felel meg ezeknek a kritériumoknak.

VÁLTOZATOK EGY TÉMÁRA

Jevgenyij Csernih: Olajár és geopolitika. A legfőbb szankció az, amelyet meg se hirdettek – interjú Jelena Larinával

Az interjúalany az információs technológiák terén tevékenykedő vállalkozó, az Információs rendszerek akadémiáján oktató, az Izborszki Klub szakértője, „A XXI. század kiberháborúi. Amiről Edward Snowden nem beszélt” című könyv szerzője, az orosz hatalmi politika egyik képviselője. A cikket esetleges elfogultsága ellenére a benne tartalmazott hasznos konkrét információk sokasága miatt közöljük.

Chris Hann: A NATO expanziója és Eurázsia összezsugorodása

Az ukrajnai válság Nyugat-Európában a kritikátlan atlantista „reflexek” áttörését hozta, egy egységes oroszellenes NATO-frontot kialakítva. Miközben a szerző szerint a NATO agresszív lépései aligha fogják megfordítani a hosszú távú geopolitikai trendet, amelynek során a világgazdaság és világrendszer súlypontja lassan Peking felé vándorol, ez a külpolitika tragikus módon összekapcsolódik az európai jóléti államok amerikai mintára való szétrombolásával. Az európai vezetők az eurázsiai nagytérség államaival együttműködve megpróbálhatnák kiterjeszteni a piacokat korlátozó szociális állam elveit az egész térségre, ami helyett ők átengedik Ázsia „kezelését” az amerikai geopolitikának, aminek tragikus következményei lehetnek.

TÖRTÉNELEM

Ignácz Károly – Szabó Balázs: Választási eredmények Budapest  történelmi munkásnegyedeiben, 1994-2014

A tanulmány arra a kérdésre keres választ, hogyan alakultak a pártpreferenciák a korábbi budapesti munkásnegyedekben az 1989-es rendszerváltást követő választásokon. Létezett, létezik-e baloldali fölény, és ha igen, mekkora ennek a mértéke? Kimutatható-e egyfajta baloldali tradíció, folytonosság a még a XX. század elején kialakult fővárosi (illetve korábban főváros környéki) „vörös övezetben”, és van-e különbség e régi munkástelepek és a szocializmusban épült lakótelepek között? A nyugat-európai folyamatokhoz hasonlóan lehet-e értelmezni a szélsőjobboldal 2010-es előretörését a munkásnegyedekben?

Konok Péter:…a múltat végképp eltörölni… A jobboldali politika szimbolikus térfoglalása Budapesten. Utcák – terek – szobrok

Sokan úgy vélik, az utcanevek megváltoztatása, a sajátos ideológiai és esztétikai “értékeket” közvetítő emlékművek és társaik csupán a kormányzat regnálásának sokkal súlyosabb aspektusairól hivatottak a figyelmet elterelni. A cikk amellett érvel, hogy mindez sokkal átfogóbb hadművelet; egy új köztér (és a mű-emlék-történelem) megteremtésének igénye.

 

Jakab Attila: „Megszentelt” antiszemitizmus. Eucharisztikus Világkongresszus és első zsidótörvény Magyarországon 1938-ban

Az 1938-as esztendő mindent elárul a Horthy korabeli társadalomról; mindenekelőtt annak egyházi és politikai elitjéről. Ebben évben ugyanis egységbe forrott a politikai katolicizmus és a faji antiszemitizmus. A magyar társadalom mintegy egyházi hozzájárulással és áldással lépett rá arra az útra, amely a valóságérzék teljes elvesztéséhez vezetett.

ÖNIGAZGATÁS–ÖNSZERVEZŐDÉS

John Bellamy Foster: Előszó Mészáros István: A társadalomi öntevékenység rendszerének szükségessége című könyvéhez

Mészáros István könyvéhez írt előszavában az amerikai szerző összefoglalását adja a Mészáros életműve által alkotott gondolatmenetnek. Ennek fő elemei a tőkerendszer (nem egyszerűen a kapitalizmus), a „társadalmi anyagcsere-ellenőrzés” és a „másodrendű közvetítések” egymással összefüggő fogalmai. Mészáros szerint a tőkés újratermelés elválasztáson és kizsákmányoláson alapuló alapstruktúrájából következik az ehhez kapcsolódó „másodlagos közvetítések” (tőkés állam, nukleáris család, világpiac, imperializmus) rendszerének antagonisztikus és végső soron pusztító jellege. A tőke meghaladásának meg kell haladnia nem csak az újratermelés alapstruktúráját (a tőkeviszonyt), hanem a másodlagos közvetítések egész rendszerét is.

Terbe Teréz: Ökofalu, családi birtok – Oroszország határain innen és túl

A mai Oroszországban kiterjedőben van a szabad családi földbirtokhasználat, amely nemzetközi kapcsolódási pontokat is magában rejt. A kisközösségi tulajdon államtól és tőkétől független működtetése alternatív lehetőségeket is magában rejt a modern tőkés kizsákmányolással szemben. Az ilyen típusú közösségi tulajdon életképessége azonban a társadalmi és politikai feltételek változásának ki van szolgáltatva. Harcuk a túlélésért nem dőlt el.

ASSZOCIÁCIÓK

Szigeti Péter: Maffiaállam? – passzív forradalmi konszolidáció? – vagy valami más

2010 és 2014 nyomán újra kibontakozik a vita a hazai gazdasági, társadalmi és politikai folyamatok jellegének megítéléséről. Mi van itt? Keresztény-nemzeti konzervatív rezsim, maffiaállam, vagy inkább Orbán Viktor passzív forradalma a maga alaptörvényével és politikai rendszerváltásával? Álláspontokat ütköztet a szerző, azonban eltérően a politikai életvilág nyelvezetétől, elméleti megalapozottságuk felől láttatja a legitimációs csatatér megoldásait.

Katona Brigitta: Az olasz maffia-jelenség politikai vetületeinek nyomában

A szicíliai bűnszövetkezet és az olasz politikai élet egyes szereplői közötti összefonódások vetik fel a kérdést, hogy nevezhető-e ez maffiaállamnak? … Zavaró, hogy ahol felüti a fejét a korrupció, ahol kartellszerű megállapodásokat kötnek vagy családtagokat, barátokat hoznak előnyösebb helyzetbe, ott az érintettekről mint maffiáról beszélnek, miközben ehhez olyan lényeges összetevők hiányoznak, mint a védelmi pénzek rendszere, lövöldözések, gyilkosságok a tagok beavatási szertartása nyomán a becsületkódex érvénye vagy az omertà, a vérbosszú törvénye.

OLVASÓJEL

Bezsenyi Tamás: Egy kritikai szemlélet kritikája
Kritikai Városkutatás (Szerkesztette :Jelinek Csaba, Bodnár Judit, Czirfusz Márton, Gyimesi Zoltán) Társadalomelméleti könyvtár. L’Harmattan Kiadó, Budapest, 2013.

Tim Grassmann: Marx és egyéb négybetűs szavak
Thomas Piketty: Das Kapital im 21. Jahrhundert, C. H. Beck Verlag, 2014.

MÁSKÉPP – MÁS KÉP

Tütő László: Kizsákmányoló proletár?

Számos ország kizsákmányolt bérmunkássága egyúttal haszonélvezője is bizonyos kizsákmányolásoknak. Többek között az által, hogy állama polgáraként részesedik különböző nemzetgazdaságokban képződő tőkés értéktöbbletekből.