109. szám (2016 tavasz)

E számunkban négy fontosabb témakör jelenik meg: 1. Az emberi jogok gyarmatosítás-történeti és geopolitikai összefüggései, különös tekintettel a „globális Dél” népei által megfogalmazott és politikai cselekvéssé érlelt kritikákra; 2. A Kínai Népköztársaság jelenkori történelmének mai meg- ítélése és az Új Selyemút grandiózus tervével összefüggő kérdések, ame- lyek Magyarországon alig ismertek. 3. A közép-keleti „átrendez(őd)és” geopolitikai viharai közepette – amiről előző számunkban átfogó elemzést közöltünk – nem feledkezhetünk meg a sokáig szőnyeg alá söpört kurd kérdésről, amely kulcsszerepet tölt be napjainkban a térség antiimperialista nemzeti-felszabadító harcaiban. 4. A 2013-ban kezdő- dött polémia a magyar megszálló csapatok szerepéről a nagy honvédő háború idején nem csupán szaktudományos kérdés, mert rendkívüli tétje van: most formálódik újjá a jobb- és baloldali narratíva. A szakmai egyoldalúságok mögött a regnáló hatalom „időtálló” emlékezetpolitikai torzításai állnak.
A szám teljes tartalma két részletben érhető el: itt
és itt.

Tartalomjegyzék

Asztal körül

Nemzeti értékviták és kultúrafelfogások. Kerekasztal-beszélgetés Agárdi Péter új könyvéről. (Nemzeti értékviták és kultúrafelfogások 1847–2014. Budapest, Napvilág kiadó, 2015.) Résztvevők: Agárdi Péter, Bartha Eszter, Dévényi Anna, Krausz Tamás, Szigeti Péter és Tallár Ferenc

Változatok egy témára

Kondorosi Ferenc: Emberi jogok és kultúrák

Világunkban háromféle jogi kultúra létezik: a nyugati racionális, professzionális jog; a valláserkölcsi felfogással elválaszthatatlanul összefonódott jogrendszerek (például az iszlám vagy a hindu jog), illetve egyes hagyományos közösségek mintázatai, amelyek előre rögzített szabályok nélkül döntik el konfliktusaikat. Ezért kérdéses, hogy vannak-e olyan erkölcsi minimumok, amelyek a kulturális és vallási értékrendek és a politikai érdekek sokfélesége ellenére megalapozhatnák az emberi jogi mértékek egyetemes érvényét,? Az emberi jogok csak a terjeszkedő nyugati individualizmus és önzés kifejeződései lennének?

Julia Suárez-Krabbe: Faj, társadalmi harcok és „emberi” jogok. A globális Dél hozzájárulása

A mai latin-amerikai társadalmi mozgalmak politikai nézeteiket részben a kolonializmus és a gyarmatiság kritikájára alapozzák, s rámutatva arra, hogy a rasszizmus mélyen beágyazódik az emberi jogi gondolkodásba. A szerző az emberi jogi diskurzus kétféle előzményét vizsgálja, s fejleszti tovább e kritikákat. Az első az „ember” hierarchikusan megalkotott kategóriája Amerika meghódítása és gyarmatosítása idején. A második a „faj” fogalmának egyedi felépítése, amely fontos szerepet játszott az etnicizált alanyok társadalmi küzdelmeiben a latin-amerikai térség függetlenedése és a köztársaságok kiépülése során. A faji egyenlőség eszméje ezáltal került be a frissen függetlenné vált latin-amerikai országok jogrendszerébe, elfedve ugyanakkor a küzdelmeket, amelyek az eszmét létrehozták.

Tényről tényre

Raphaël Lebrujah: Forradalmi helyzet Szíriai-Kurdisztánban

A cikk átfogó ismertetést tartalmaz a világ legnagyobb létszámú állam nélküli nemzete, a négy közel-keleti országban élő kurdok történetéről és jelenéről, különös tekintettel Rojava – azaz Szíriai-Kurdisztán – élethalálharcára az Iszlám Állam és más szalafista-dzsihádista fegyveres csolportok, illetve az őket támogató regionális hatalmak ellen. Rojava egyszersmind figyelemre méltó baloldali, kollektivista-önigazgató, a nők jogait, társadalmi érvényesülését biztosító és ökologikus nemzetépítési kísérlet színtere is – objektív és szubjektív korlátokkal.

Történelem

Ju Li: A harmadik front építésének diszkontinuus története

A tanulmány a Harmadik Front építésének – amely az 1960-as években a honvédelem ipari háttereként létesült a Szovjetunió és az USA háborús fenyegetésének elhárítása érdekében – különböző történelmi narratíváit veti össze, s arra tesz kísérletet, hogy Kína szocialista történelmének egyik fejezetét összehasonlító módszerrel elemezze. E módszer egyszerre állítja szembe és köti össze a múltat és a jövőt, az archív forrásokat és a szubjektív vallomásokat, a vezetői és a végrehajtói nézőpontot. Az írás része egy nagyobb elemzésnek, amely Kína szocialista történetének komplexitását és e történelem jelenhez való viszonyát igyekszik feltárni.

Kislexikon

Eszterhai Viktor: Az Új Selyemút

Kína „új típusú” külpolitikájának leglátványosabb eleme az Új Selyemút, vagy más néven az Egy Övezet Egy Út tervezet. Bár a program egyre inkább a nemzetközi érdeklődés homlokterébe kerül, a terv részleteit számos ponton továbbra is homály fedi. A tanulmány az Új Selyemút koncepcióját a kínai külpolitika tágabb kontextusába helyezi, azonosítja a terv legfontosabb célkitűzéseit, valamint megvizsgálja, hogy eddig mi valósult meg a tervekből, és bemutatja a felmerülő problémákat.

Olvasójel

Mousa Aida Zsófia: Egy szabre vallomása zsidókról és arabokról, izraeliekről és palesztinokról. Ari Shavit: Hazám, az ígéret földje. Izrael győzelme és tragédiája. (Fordította: Bokor Pál.) Budapest, Atlantic Press Kiadó, 2013

Fóris Ákos: Megválaszolatlan kérdések – megkérdőjelezhető állítások. Ungváry Krisztián: Magyar megszálló csapatok a Szovjetunióban, 1941–1944. Esemény, elbeszélés, utóélet. Budapest, Osiris Kiadó, 2015.

Tromf

Krausz Tamás: „Úriember” megszállók és „jogtipró” partizánok? A magyar megszálló csapatok népirtó tevékenysége Ungváry Krisztián értelmezésében

Dokumentum

Bálint József: A nyilasok és tettestársaik által Kassán és Kassa környékén 1944/45-ben elkövetett vérengzésekről

Látlelet (nem csak) a humán felsőoktatás helyzetéről – 2015.

Az ELTE Bölcsészettudományi Kar oktatóinak vallomásai élet- és munkakörülményeikről

2015 novemberében az ELTE Bölcsészkarának egyik nyelvész adjunktusa nyílt levéllel fordult a kar, az egyetem és a felsőoktatási tárca vezetéséhez, valamint az alapvető jogok biztosához. Az ezt követő napokban, majd hetekben (2016 februárjáig) a nyílt levélhez 361 oktató csatlakozott aláírásával (a karon foglalkoztatott tanárok mintegy kétharmada). A nyílt levél – csakúgy, mint az oktatók vallomásai, amelyeket a levél szerzőjéhez e-mailben küldtek el, s amelyekből reprezentatív válogatást adunk közre – a honi felsőoktatás hanyatlásának fontos látlelete, amely egyben a magyar humánértelmiség méltánytalan élethelyzetét tanúsítja 2015 végén – negyedszázaddal a rendszerváltozás után.