113. szám (2017. tavasz)

113boritoA marxista gondolkodás egyre gazdagabb elemzéssel rendelkezik a tőke, a kapitalizmus történeti útjáról. A torz utak elkerülése érdekében a történeti, a (világ)rendszerszemléleti, a közgazdasági és filozófiai megközelítések együttes alkalmazására van szükség, ha fenn akarjuk tartani a marxi elemzés egységét. E számunkban is több írás foglalkozik a tőkerendszer kibontakozásának és a „kész” kapitalizmus működésé- nek belső ellentmondásaival, regionális sajátosságaival. A kapitalizmus fejlődésének ritkán elemzett specifikuma ábrázolódik a KGST-országok világrendszerben elfoglalt helyét vizsgáló tanulmányban, ahogyan a rendszer átkarolta, mint az anakonda, a félperifériás államszocialista régiót, amely sokáig maga sem ébredt rá ennek az ölelésnek a végzetes voltára. Másik blokkunk a gender (a társadalmi nemek) tárgyköréből tartalmaz cikkeket, amelyek e tekintetben is a világrendszer bonyolult és sokszínű fejlődésére hívják fel a figyelmet. Sajnálatosan aktuális ama probléma, ahogyan – egyfelől – a modern iszlamista terrorizmus használja fel a nőket terméketlen céljaira, illetve – másfelől – ahogy az Abu Ghraibban őrzött foglyokat kínzó nőkatonák váltak öntudatlanul az Amerikai Birodalom heteroszexista, rasszista és osztályuralmú világrendjének/rendetlenségének (ki)szolgá(ló)ivá.

Tartalomjegyzék
Krausz Tamás: GULAG-év, avagy a neohorthysta emlékezetpolitika újabb buktatói
Immanuel Wallerstein: Tartós stagnálás vagy valami még rosszabb?
Történelem
Pinkasz AndrásGerőcs Tamás: A KGST a világrendszerben. Egy félperifériás kísérlet gazdaságtörténeti elemzése
A tanulmány a KGST-t a tőkés világrendszer részeként ábrázolja, s azon keresztül mutat rá a tagországok együttes és egymástól független, globális modernizációs lehetőségeire, valamint azokra az ellentmondásokra, amelyek miatt az integrációs kísérlet félúton megrekedt. A szerzők a KGST-országok fejlődéstörténetét a nemzetközi munkamegosztáson belüli, félperifériás függő fejlődés, főként a fejlett technológiához és a külső finanszírozáshoz való hozzáférés alapján közelítik meg. A KGST a 60-as évek reformjai során a komplementer szakosodás által próbált enyhíteni a függésen. A térségre ható világgazdasági erők azonban ellehetetlenítették ennek kialakíthatóságát, és felerősítették a tagországok közti kompetitív viszonyokat
Jürgen Kocka: A kapitalizmus fogalmának újrafelfedezése
A kiemelkedő társadalomtörténész a kapitalizmusfogalom használatának áttekintésére vállalkozik. Kitér ennek XIX. századi meghatározásaira; majd a marxi termelési módot, tőkefelhalmozást és racionális kalkulációt előtérbe állító weberi és sombarti, illetve braudeli fogalomhasználat különbségeire. A hidegháborús időkben a politikai dichotómiaként használt, vulgarizáló fogalom, politikai leterheltsége következtében, leértékelődött, hogy azután 1990 után a társadalom- és történelemtudományban reneszánszának lehessünk a tanúi
Marcel van der Linden: Miért él tovább a kapitalizmus fogalma?
A szerzőt a kapitalizmus fogalma továbbélésének okai foglalkoztatják. Fel- mutatja a pénzgazdálkodás, az árufetisizmus, a kereskedelemi tőke, az elszemélytelenedő üzleti kapcsolatok és tulajdonviszonyok virulenciáját mint a társadalmi élet tapasztalatainak olyan új mintázatait, amelyeket már nem a hasznos javak megszerzése, hanem a pénz- és tőkefelhalmozás mozgat. A társadalomtudományokban a kapitalizmus fogalmának kétféle értelmezése érvényesül: 1. a kapitalizmus mindenütt létezik, ahol jelen van „egy piacra, profitra termelő termelési rendszer, és a profit elsajátítása egyéni vagy kollektív tulajdon alapján történik.” 2. a marxi fogalomban a termelési viszonyoknak – a tőkének és a kettős értelemben szabad bérmunkának – rendszert konstituáló szerep jut. Itt nemcsak a munkatermékek, hanem a termelőeszközök és a munkaerő is áruként funkcionál
Asszociációk
Frank Deppe: Autoriter kapitalizmus Kelet-Európában
A neves német marxista politológus Poulantzas „autoriter etatizmus” terminusából kiindulva vezeti be az „autoriter kapitalizmus” fogalmát. A jelenlegi tekintélyelvű fordulat történetét a demokrácia és a kapitalizmus problematikus viszonyából vezeti le, amely a korai liberális „laissez-faire” kapitalizmussal kezdődik és a múlt századi neoliberális időszakáig ível; e történetben külön hangsúlyt kap a kelet-európai rendszerváltás és a térség EU-csatlakozása
Robert Charvin: Az állam pusztulása
A cikk meglehetősen negatív képet vázol fel az állam erodálódásáról, az állami szuverenitás elvesztéséről a globalizált – a multinacionális tőke által uralt – világban. Az ellenállás formái igen gyakran mutatnak a nacionalizmus és a szocializmus irányába. E kísérleteket a nemzetközi média megbélyegzi, stigmatizálja. Fontos (lenne) azonban legalábbis elgondolkodni a globális kapitalizmussal szembeni alternatívákon
Tomasz Konicz: A gazdasági NATO. A szabadkereskedelmi egyezmények neokoloniális hatalmi eszközök
Az új amerikai elnök kijelentette: beszünteti a TTIP-ről és csendes-óceáni megfelelőjéről, a TPP-ről folyó tárgyalásokat. Hogy tényleg sor kerül-e erre, azt a jövő mutatja meg, hiszen Trump maga is osztja e megállapodások célját: a Nyugat gazdasági hegemóniájának fenntartását, amely Kína, Oroszország és más államok nyomása alá került. Nem szabad szem elől téveszteni az EU-t sem: Afrikában az EU gazdasági partnerségi megállapodásai fojtanak el minden lehetséges konkurenciát
Michael Reckordt: Ha konszernek perelhetnek.
A nemzetközi gazdasági megállapodások szűkítik a demokratikus jogokat A szerző a globális Délről és Kelet-Európából vett példákkal támasztja alá, hogy a CETA s a hasonló szabadkereskedelmi egyezmények valójában a helyi lehetőségeket ássák alá, hogy érdemben befolyásolják a környezet- és szociálpolitikát. A kíméletlen kizsákmányolás jogi orvoslása válik nehezebbé, ha a konszernek perelhetnek. Az állam hatalmának csökkentése súlyos károkat okozhat a periférián és a félperiférián – nemcsak a demokráciában, hanem a közvetlen környezet élhetőségében is
Analízis
Mélanie Richter-Monpetit: Birodalom, vágy és erőszak.
Az Abu Ghraib börtön foglyainak bántalmazása és a társadalmi nemek egyenlősége Az Abu Ghraibban őrzött foglyok amerikai katonák általi bántalmazását általában pár alacsony rendfokozatú katona őrjöngésének obszcén, ám kivételes példájaként és/vagy a jogállamiság fölfüggesztésének következményeként szokták beállítani, a globális „terror elleni háború” nevében. A rabokat kínzó nőnemű katonákról közölt képek valójában egyszerre elrettentők s egyben jeladások a „társadalmi nemi (gender) egyenlőségről”. E cselekmények nem csupán eltévelyedések, s nem is csak a társadalmi nemi egyenlőség tanúbizonyságai. Olyan heteroszexista, rasszista s a társadalmi szintű nemi megkülönböztetést tükröző forgatókönyvet követnek, amely a hatalom gyarmatosító vágyain és gyakorlatán alapul.
Kathy LasterEdna Erez: Terrorista nők.
A terrorista szervezetekben manapság egyre több nő harcol. Az öngyilkos nők akciói azért kiemelkedően hatékonyak, mert a megtámadott társadalmakban szívósan élnek a nemi sztereotípiák. A terrorista nők politikai üzenetet közvetítenek, hatalmas figyelmet kapnak a médiában, s így elmélyítik a megfélemlítés és a veszély érzetét A tetteiket kísérő paternalista felháborodás kétes igazolásul szolgál(hat) a katonai beavatkozásokhoz, valamint világszerte felerősíti a „civilizációk összecsapásáról” szóló hamis diskurzust
Szocializmus
Tőkei Ferenc: A család (A szocializmus dialektikája c. kötetből)
Periszkóp
Franck Gaudichaud: A kondorkeselyű árnyéka
Az 1970-es évek közepére Latin-Amerika Déli kúpján hatalomra jutott ellen- forradalmi diktatúrák a Kondor-hadműveletnek nevezett, titkos politikai-rendőri együttműködés keretében szisztematikusan kiépítették az állami terrorizmus transznacionális intézményrendszerét, amelyet az Egyesült Államok közvetlenül és hathatósan támogatott. A nemzetközileg szervezett ellenforradalmi terror sikeresen verte szét a dél-amerikai antikapitalista szerveződéseket, s egy időre megbénította az alávetett társadalmakat, megszilárdítva a neoliberális kapitalizmus modelljét és e modell haszonélvezőinek uralmát
Dokumentum
Ha vannak dolgok, amiket meg kell tenni, tegyék meg gyorsan!
Henri Kissinger amerikai külügyminiszter nem hivatalos megbeszélése az argentin junta vezetőivel, 1976. június
Kultúra
Kustán Magyari Attila: A műhegyektől a politikai vallásig. Kiállítás a magyar kultúra jobbszéléről
Olvasójel
Éber Márk Áron: A lelkünkben duruzsoló hatalom. Pszichopolitika, neoliberalizmus és a hatalom új technikái
Csoma Lajos: „A munka szar!”
Károli könyvek sorozat, Török Emőke: Munka és társadalom. A munka jelentésváltozásai a bérmunkán innen és túl. Károli Gáspár Református Egyetem, Budapest, – L’Harmattan Kiadó, 2014.