Hírek

Aktuális szám

111borito

111. szám | (2016. ősz)

E számunk többféle témát kínál olvasóinknak – remélve, hogy minden olvasónk talál magának érdeklődésére számot tartó, színvonalas írást az esős, őszi, népszavazás-sújtotta napokra… Mint (majdnem) mindig, ezúttal is foglalkozunk a társadalmi önszerveződés kérdéseivel, ezúttal főként észak- és dél-amerikai tapasztalatok alapján, s az agroökológia látószögén, az újraparasztosodás és az élelmiszerszuverenitás hívószavain keresztül. Ezek tükrében (is) föltárul, hogy a kapitalista verseny cui bono. A sport, a futball „elüzletiesedését” és „szétglobalizálódását” taglaló két külhoni írást szerkesztőink beszélgetése vezeti be. A(z elfeledett) marxista gondolkodók munkásságát fölelevenítő „sorozatunkban” most Isaac Deutscher gondolatait idézzük, saját szövegei tükrében. 1956 kerek évfordulójáról folyóiratunk nem a köldöknéző, nemzeti-áldozati narratíva jegyében, hanem a munkástanácsok örökségének fölidézésével emlékezik meg, és a sokáig eltitkolt, kelet-afrikai brit gyarmati (rém)uralom bemutatásával igyekszik illusztrálni a korszak nemzetközi hátterét.

Korábbi számok

110. szám | (2016. nyár)

E számunkat a hazai és nemzetközi baloldal napi küzdelmei alakították. A szám első tematikus egységét Lukács György emlékének szenteljük, akinek hagyatékát, a Lukács Archívumot az MTA fel akarja számolni. Dokumentumokat adunk közre a hazai és nemzetközi tudomány tiltakozásáról, valamit Lukács és Ernst Bloch levelezéséből. Másik blokkunkban a nemzetközi terrorizmus „iszlamista” szárnyá- val kapcsolatos – jeles marxista szerzők által írt – tanulmányok kaptak helyet, amelyek megvilágítják a radikális, antihumanista elkövetők motivációit, társadalmi hétterüket és az iszlámmal való kapcsolatukat, amelyben a vallás eszközszerepre degradálódik. „Szocializmus” rovatunk írása a nemzetközi radikális baloldal (párt) politikai rétegződését taglalja, s rámutat arra, hogy e politikai irányzat a mai Kelet-Európában, úgyszólván, halott. A kínai szocializmus fejlődési tapasztalataira vonatkozó elemzések sorát Samir Amin nagy ívű történeti esszéjének publikálásával folytatjuk.

A szám teljes tartalma elérhető itt.

109. szám | (2016. tavasz)

eszmelet109E számunkban négy fontosabb témakör jelenik meg: 1. Az emberi jogok gyarmatosítás-történeti és geopolitikai összefüggései, különös tekintettel a „globális Dél” népei által megfogalmazott és politikai cselekvéssé érlelt kritikákra; 2. A Kínai Népköztársaság jelenkori történelmének mai meg- ítélése és az Új Selyemút grandiózus tervével összefüggő kérdések, amelyek Magyarországon alig ismertek. 3. A közép-keleti „átrendez(őd)és” geopolitikai viharai közepette – amiről előző számunkban átfogó elemzést közöltünk – nem feledkezhetünk meg a sokáig szőnyeg alá söpört kurd kérdésről, amely kulcsszerepet tölt be napjainkban a térség antiimperialista nemzeti-felszabadító harcaiban. 4. A 2013-ban kezdő- dött polémia a magyar megszálló csapatok szerepéről a nagy honvédő háború idején nem csupán szaktudományos kérdés, mert rendkívüli tétje van: most formálódik újjá a jobb- és baloldali narratíva. A szakmai egyoldalúságok mögött a regnáló hatalom „időtálló” emlékezetpolitikai torzításai állnak.
A szám teljes tartalma két részletben érhető el: itt
és itt

108. szám | (2015. tél)

E számunkban tudományosan megalapozott és politikailag is végiggondolt tanulmányokat adunk közre a sajnálatosan aktuális ún. menekült- ügyről, egyben felvázoljuk az exodus egyik fő forrása, a szíriai háború geopolitikai hátterét. Az Európa-szerte részint munkaerő-tartalékként, részint bűnbakokként kezelt migránsok a világfejlődés problémáinak egyfajta gyújtópontját jelentik. Ilyen válságnak tekinthető a görögországi politikai fejlődés is, aminek gazdasági aspektusa is fontos tapasztalatokkal szolgál. Mostani számunk újdonsága, hogy Startvonal címen új rovatot indítunk, amelyben a fiatal, induló nemzedék nívós írásait közöljük, remélhetőleg, rendszeresen.

A szám teljes tartalma elérhető itt.

107. szám | (2015. ősz)

eszmelet107cimlapA hazai és nemzetközi baloldalon évtizedek óta alapproblémaként merül fel az antikapitalista alternatíva hiánya. E számunkban, hagyományainknak megfelelően, visszatérünk a tőkés rendszerrel szembeni útkeresés elméleti és gyakorlati problémájához; a közreadott szocializmusértelmezések olyan
vitatható és vitára késztető álláspontok, kifejtések, amelyek a szélesebb körű újragondolást kívánják ösztönözni. Szerzőink a tőkés kizsákmányolással szemben, a szocialista alternatíva globális kimunkálásának folyamatában, alapvetőnek tekintik a közösségi tulajdon működésének és működtetésének kérdéseit. Az antikapitalista alternatíva elméleti és mozgalmi, történeti és
gazdasági kibogozását, újabb és újabb írások tükrében, következő számainkban is igyekszünk majd olvasóink elé tárni.

A szám teljes tartalma elérhető itt.

106. szám | (2015. nyár)

E számunk írásai is két tematikus blokkba illeszkednek. Az egyikben a nácizmus felett aratott győzelem 70. évfordulójáról emlékezünk meg, mindenekelőtt arról, hogy mit jelentett a felszabadulás Magyarországnak történeti feldolgozások tükrében, s ezt hogyan értelmezik át újra meg újra a mainstream legitimációs ideológiák. Polémia bontakozik ki két olyan kiadvány kapcsán, amelyek a magyar megszálló csapatok szovjetunióbeli, illetve a szovjet hadsereg katonáinak magyarországi tevékenységével foglalkoznak, beleértve elkövetett bűncselekményeiket is. Közreadunk Magyarországon eddig nem ismert dokumentumokat a nácikkal együttműködő ún. Ukrán Felkelő Hadsereg háborús bűneiről. Másik összeállításunk a marxizmus történetével foglalkozik, és érdekessége főleg abban rejlik, hogy most először olvashatunk tanulmányokat (magyar szerzőktől!) két távoli ország, Japán és Nigéria marxista – vagy a széles értelemben vett marxizmus által ihletett – elméleti teljesítményéről és társadalmi gyakorlatáról.

A szám teljes tartalma pdf formátumban.

105. szám | (2015. tavasz)

Az elnyomottak tradíciója arra tanít, hogy a „rendkívüli állapot”, amelyben élünk, a dolgok rendje szerint való. El kell jutnunk a történelem ennek megfelelő fogalmához. Akkor világosan látjuk majd, hogy mi a feladatunk: kiváltani az igazi rendkívüli állapotot; és ez javítani fogja pozíciónkat a fasizmus elleni harcban. A fasizmus esélye nem utolsósorban azon alapul, hogy ellenfelei a haladásnak mint valami történelmi normának a nevében szállnak szembe vele. Csodálkozni afölött, hogy a huszadik században „még” lehetséges az, amit megértünk, ez nem filozofikus dolog. Nem kezdete semmilyen felismerésnek, hacsak annak nem, hogy a csodálkozás a történelem tovább fönn nem tartható felfogásából ered.” (A történelem fogalmáról. In Walter Benjamin: Angelus novus. Magyar Helikon 1980. 965-966. o.)

A szám teljes tartalma pdf formátumban.

104. szám | (2014. tél)

E számunk megy tovább a kijelölt úton: a tanulmányok bőségesen reflektálják a tőke világrendszerének átalakulását, infarktusainak természetét, összeomlásának perspektíváit.

A kapitalizmus pórusaiban lehetőségek nyílnak új társadalmi kezdeményezések számára a közösségi tulajdon működtetésének irányában, amelyekhez szintén kínálunk érdekes adalékokat. Történelmi tárgyú tanulmányaink a hazai antiszemitizmus gazdag múltjától a budapesti utcanevek jelenkori átalakításáig rámutatnak a neohorthysta restauráció néhány jellemző vonására. Elméleti vitát vált ki e restauráció hátterét a „maffia-állam” fogalmával megrajzoló koncepció.

A szám teljes tartalma pdf formátumban.

 

Korábbi számok

103. szám | (2014. ősz)

103boritoE számunk alapvető tartalma – nem először az Eszmélet történetében – a fennálló és átalakuló világrend evolúciójának ellentmondásait, fejlődési sajátosságait reflektálja az elmúlt 25 év tapasztalatai alapján. Az utóbbi negyedszázadban a háborúk, a népirtások, amelyek gyakran a demokrácia zászlaja alatt bontakoznak ki, minden technológiai újítás ellenére, a világ népei életének részei. A perifériák és félperifériák mint az átalakulások fő elszenvedői maguk is olyan társadalmi struktúrákkal és hierarchiákkal rendelkeznek, amelyek a centrumnak való alárendelődés vonásait mutatják. Még az elszakadni akaró mozgalmak többsége is csak ennek a fejlődésnek a rossz meghosszabbítása. Az a kérdéskör is izgalmas, amelynek során az államszocializmus antikapi- talista útkereséseinek sorsát vizsgálják szerzőink a történelmi tapasztalatok alapján. Beletörődünk-e a kilátástalanságba?

E számunkban búcsúzunk Vigvári Andrástól.

A szám teljes tartalma pdf formátumban.

 102. szám | (2014. nyár)

eszmelet102002E számunk három alapvető témakört érint: az ukrajnai válságot, a világrendszer fejlődéselméletének új és fontos kérdéseit, valamint a mostanában népszerűvé vált ún. alapjövedelem-tematikát. Az első két témakör szorosan összefügg egymással, amennyiben az ukrajnai polgárháború menete és jellege szervesen összekapcsolódik a világrendszer utóbbi évtizedekben bekövetkezett szerkezeti átalakulásával. Egyfelől az USA és az EU közös érdekei, illetve érdekellentéte, másfelől az orosz regionális érdekek Nyugat általi negligálása az ukrajnai gáz- és olajpiaci küzdelemben összefonódnak egymással. Merre tart a multipoláris világrend fejlődése? A jóléti állam lebomlása nyomán egy új szociális kihívás került a tőke asztalára: az alapjövedelem bevezetésének kérdése. Cui bono? Végül, Másképp rovatunk ismét az antikapitalista ellenállás társadalmi és erkölcsi problémáit igyekszik kibogozni.

A szám teljes tartalma pdf formátumban.

 101. szám | (2014. tavasz)

1533833_657373947632462_56551180004137955_n25 éve már, hogy az Eszmélet a kapitalizmus és a kapitalizmus „második kiadásának” kritikai elemzése mellett a történelmi-politikai folyamat belső és a rendszeren túlmutató alternatíváit is érzékelteti, feltárja. E számunkban mindenekelőtt a földkérdést állítjuk a középpontba, amely körül szociális és gazdasági harcok bontakoztak ki újólag. Ha a magyarországi tapasztalatokat egybevetjük a latin-amerikai földfoglaló és termelői társulási tapasztalatokkal, nyilvánvaló: a központi kérdés – akárcsak a Horthy korszakban vagy más módon az államszocializmus korszakában is – a tulajdon kérdése. Jórészt akörül folyik a küzdelem. E számunkban tisztelgünk az idén elhunyt Jancsó Miklós életműve előtt. Nem lanyhul a nemzeti méretű vita a magyar megszálló csapatok népirtásban való részvételéről, melynek egyik összefüggését egy dokumentumközlés tárja elénk.

A szám teljes tartalma pdf formátumban.

News

Aktuális szám

110. szám | (2016. nyár)

E számunkat a hazai és nemzetközi baloldal napi küzdelmei alakították. A szám első tematikus egységét Lukács György emlékének szenteljük, akinek hagyatékát, a Lukács Archívumot az MTA fel akarja számolni. Dokumentumokat adunk közre a hazai és nemzetközi tudomány tiltakozásáról, valamit Lukács és Ernst Bloch levelezéséből. Másik blokkunkban a nemzetközi terrorizmus „iszlamista” szárnyá- val kapcsolatos – jeles marxista szerzők által írt – tanulmányok kaptak helyet, amelyek megvilágítják a radikális, antihumanista elkövetők motivációit, társadalmi hétterüket és az iszlámmal való kapcsolatukat, amelyben a vallás eszközszerepre degradálódik. „Szocializmus” rovatunk írása a nemzetközi radikális baloldal (párt) politikai rétegződését taglalja, s rámutat arra, hogy e politikai irányzat a mai Kelet-Európában, úgyszólván, halott. A kínai szocializmus fejlődési tapasztalataira vonatkozó elemzések sorát Samir Amin nagy ívű történeti esszéjének publikálásával folytatjuk.

(tovább…)

Impresszum

Szerkesztőbizottság: Bartha Eszter, Matthias István Köhler, Koltai Mihály Bence, Krausz Tamás, Lugosi Győző, Matheika Zoltán, Mayer Ádám,  Melegh Attila, Nagy Éva, Szalai László, Szigeti Péter

Olvasószerkesztő: Lugosi Győző

Kiadja az Eszmélet Sajtó Alapítvány
Felelős kiadó: Krausz Tamás (elnök)

Impress

Kapcsolat

Email: eszmelet1989 kukac gmail.com

Telefon: 30-567-6815

Terjesztési és előfizetési ügyek:

Szalai László :

eszmeletelofizetes kukac gmail.com

Telefon: 30-532-0000

Contact

Email:  eszmelet1989 at gmail dot com

Subscriptions:

Szalai László

eszmeletelofizetes at gmail dot com

+36 30-532-0000

call for papers

trial

Az oldal nem található

Az oldal nem található!

Advanced Search

Összetett Keresés

Search

[wp-ultimate-search-bar]
[wp-ultimate-search-results]

Rólunk

Az Alapítványról

ESZMÉLET SAJTÓ ALAPÍTVÁNY

Székhely: 1088 Budapest Múzeum u. 7.

Adószám: 18067068-2-42

Bankszámlaszám: K & H 10200830-32319448-00000000

Tovább …

Az Eszméletről

Ajánlás

Az elmélet és a gyakorlat, a marxizmus és a politika kapcso­lata évtizedek óta nagyon problematikus volt, sokszor teljesen meg is szakadt, mert közéjük ékelődött egy primitív, pusztán legitimációs célokat szolgáló álmarxista ideológia, amely­nek uralmát sem a komoly marxizmus-kutatás, sem a valóban marxista társadalomtudomány eredményei nem tudták meg­dönteni, így alakult ki az a helyzet, hogy a közvélekedés mai gazdasági és politikai válságunkért a marxizmust teszi fele­lőssé. Ugyanezért valószínű, hogy a politikai élet és a marxiz­mus útjai most egy időre bevallottan is elválnak egymástól, s átmenetileg ez minden bizonnyal nem csak elkerülhetetlen, hanem előnyös is lesz, a marxizmus számára mindenképpen.

Tovább …

About us

Eszmélet Sajtó Alapítvány

ESZMÉLET SAJTÓ ALAPÍTVÁNY

Célja: A társadalmi feszültségek tudományos elemzéssel történő csökkentése  érdekében az Eszmélet című folyóirat rendszeres megjelenésének elősegítése, valamint hasonló jellegű társadalomelméleti vagy publicisztikai alkotások, illetve kiadványok létrejöttének, kiadásának, terjesztésének támogatása.

Nyilvántartási szám: 01-01-0006001

Az alapítvány nyilvántartásba vételéről rendelkező jogerős bírósági határozat száma, kelte: Pk.61682/1995/6, 1996.02.29.

Székhely: 1021 Budapest, Budakeszi út 37/B. 3.em.2.

Adószám: 18067068-2-41

Bankszámlaszám: K & H 10200830-32319448-00000000

K Ö Z L E M É N Y

 Az Eszmélet Sajtó Alapítvány a 2015-ben kapott  2014. évi szja 1%-os támogatásból  származó 122 000 Ft-ot teljes egészében az Eszmélet folyóirat megjelentetésére fordította.

AZ ESZMÉLET SAJTÓ ALAPÍTVÁNY (ESZMÉLET ALAPÍTVÁNY)

KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉSE A 2015-ÖS ESZTENDŐRŐL

1. SZÁMVITELI BESZÁMOLÓ
Az Eszmélet Alapítvány 2015. évben gazdálkodásáról a számviteli törvénynek és a kapcsolódó előírásoknak megfelelve egyszerűsített éves beszámolót állított össze. A mérleg főösszege 11197 ezer Ft, a saját tőke 11197 ezer Ft. A részletes kimutatás jelentésünk melléklete, mely áll a mérlegből és a közhasznú szervezeti eredménykimutatásból.

2. KÖLTSÉGVETÉSI TÁMOGATÁS FELHASZNÁLÁSA 
Tárgyévben a Szervezet állami támogatást nem kapott.

3. VAGYONFELHASZNÁLÁSSAL KAPCSOLATOS KIMUTATÁS
Előző évhez képest a Szervezet vagyona 907 ezer Ft összeggel csökkent.

4. CÉL SZERINTI JUTTATÁSOK
Szervezetünk nem nyújtott, így e soron továbbra sem történtek kifizetések.

5. KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSI SZERVTŐL, ELKÜLÖNÍTETT ÁLLAMI PÉNZALAPTÓL, HELYI ÖNKORMÁNYZATTÓL, TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZATOK TÁRSULÁSÁTÓL ÉS MINDEZEK SZERVEITŐL KAPOTT TÁMOGATÁS
Tárgyévben közösségünk ilyen támogatást nem kapott.

6. A KÖZHASZNÚ SZERVEZET VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐINEK NYÚJTOTT JUTTATÁSOK
Szervezetünk vezető tisztségviselői kifizetésben és költségtérítésben ez évben sem részesültek.

7. A KÖZHASZNÚ TEVÉKENYSÉGRŐL SZÓLÓ RÖVID TARTALMI BESZÁMOLÓ 
Az Eszmélet Alapítvány – Alapító Okiratában meghatározott – cél szerinti fő közhasznú tevékenysége az Eszmélet c. folyóirat anyagi fedezetének biztosítása és az év során négy alkalommal történő megjelentetése volt. Ezen túl nemzetközi konferenciát rendezett.

Budapest, 2016. 05. 20.

Krausz Tamás
elnök

Záradék:
E közhasznúsági jelentést az Alapítvány kuratóriuma 2016. május 20-i ülésén elfogadta.

MELLÉKLET

Az Eszmélet Alapítvány Közhasznúsági beszámolójának 2015. évi mérlege (adatok ezer forintban):

2014  2015
Forgóeszközök  12104 11197
Követelések  4700  3310
Pénzeszközök  7404  7887
Eszközök összesen  12104  11197
Saját tőke  12104  11197
Kötelezettség  –  –
Források összesen  12104 11197

Az Eszmélet Alapítvány Közhasznúsági beszámolójának 2015. évi eredménylevezetése (adatok ezer forintban):

 2014 2015
Összes közh. tev. bevétele  2463  2014
Közh. tev. egyéb bevétele  833  636
Pályázati támogatás   1400 1377
Egyéb bevétel  5  1
Közh. tev. ráfordításai   3157 4025
Pénzügyi eredmény  -674  -2011
Tárgyévi eredmény   -674 -2011

Budapest, 2016-05-20.

About the Foundation

Eszmelet Publishing Foundation

Seat: Hungary 1088 Budapest, Muzeum 7

Tax No.: 18067068-2-42

Bank account: K&H 10200830-32319448-00000000

(contact: eszmelet1989 at gmail.com)

The Journal

Dedication

(1989)

The relation between theory and practice, Marxism and politics has been very problematic for decades with times of total rupture because a primitive, fake Marxist ideology edged in between the two, which served only for legitimation. Since neither the serious Marxist research nor the results of the really Marxist social science could question the rule of this ideology, the public holds Marxism responsible for our current economic and political crisis. For the same reason politics and Marxism are likely to follow admittedly different paths in the foreseeable future – and for the time being this will be not only inevitable but also undoubtedly advantageous for Marxism. The group of young scholars, who enthusiastically support the foundation of this journal, does not wish to be engaged in purely academic philosophy, saloon Marxism and professorial science. On the contrary, this journal intends to demonstrate that Marxist thought is able to inspire the disciplines even today and this has and will continue to have an ideological and political significance. We trust that our articles can give reliable information and points of reference to many thinking people, and we can contribute to the gradual improvement of the present intellectual and political life.

After the above introduction it may be needless to stress: this journal does not belong to any political party, movement or society. Its colleagues and authors express only and exclusively their individual opinion. There will be debates in the journal, the editorial board is open to many different approaches and ideas in the spirit of a “scientific and artistic journal” entitled “Eszmélet” (Consciousness), founded in 1956, which could count George Lukács among its first editors.

I dare not say that Eszmélet will have a “sweeping success” in the Hungarian intellectual life. We cannot expect this today from any other intellectual current. When I recommend this new journal to the Reader, I do this in the hope that it won’t disappoint anybody and it will be worthy of the attention of those interested in a moderate voice even in the face of fierce competition characteristic of today’s media.

Ferenc Tőkei

 ***

What does this journal want?

(1989)

Today, when it is very fashionable to establish new journals, why do we need one more? After the rejection of our initiative five years ago, why did we consider it necessary to make a new try in 1988?

Because in spite of the proliferating new publications and periodicals we still miss the one, which represents the school and thought with which the founders of this journal identify.

What does this journal want, after all? What justifies the foundation of this new periodical?

This is a leftist journal, whose editors are convinced that the events of the past decades have got little to do with Marxism if we bracket the hypocritical slogans and, more regrettably, the faith of many people. Therefore the past cannot refute the validity of Marxist principles. The editors of this new journal believe that it pays to live in accordance with these principles but we have to start from the beginning and we have to follow a totally different path than what was taken by the movement, which was organized along the principles of Marxism, in the past 100 years. Consequently the journal intends to participate in the destruction of the established structures but it also seeks to oppose the processes, which Marx characterized as “the reproduction of the old trash” when speaking of the foreseeable failure of the society, which levels people on the basis of poverty.

Our journal principally opposes any inequality in power and any privilege regardless of whether inequality originates in economic power or the hierarchy of state administration. It is on the side of the subordinated, the exploited and the needy but it does not accept a leveling, which degrades everybody to a uniform state of subordination and poverty but its ideal is a world where everybody can have a share in everything that human efforts create. It seeks for the future in the name of the thousand-year-old longing for real freedom and equality. In the present it likewise refuses the compromises of the various (economic, power, intellectual) elite groups that they make with the exclusion of the masses, who constitute the majority of society. It holds that it is unavoidable and absolutely necessary to involve every member of society in decisions, which affect their lives. It holds that it is important to unite all progressive forces in Hungary, in Eastern Europe and in the world, which seek to render human life more human.

The journal aims to pursue these general goals firstly by means of theoretical analyses. We are trying to map the present opportunities of the left in the world and in Hungary; to interpret the ongoing economic, political, social structural and intellectual-cultural processes; and to introduce and evaluate from the perspective of the left the events of the past decades in the light of historical documents primarily in the countries, which called themselves socialist, and in the leftist movements with an emphasis on the positive tendencies, which were not but could have been carried further.

As for the present we would like to introduce the various forms of struggles against social injustices. Our column, which is dedicated to the various initiatives, methods and events of the trade union movements of the world, intends to promote the safeguarding of workers’ interests.

Next to workers’ solidarity our priority is to support social self-organization and the establishment of self-governments, which are organized along various interests, or co-ordinate working or living communities. By introducing such initiatives we are trying to promote the process through which the members of society can indeed take their fate in their hand.

Out of the program proposals of the various alternative organizations we publish those, which in our opinion can increase social justice independently of the character of the whole program.

And last but not least we would like to relate all the above to the development of the international leftist thought: we intend to publish articles by thinkers all over the world so that we could confront their thoughts and ideas with each other and the social phenomena that they want to describe.

*

Our journal admittedly represents a school. We think that the decade-long practice of editing journals in Hungary, the simple juxtaposition of totally different viewpoints (“on the one hand – on the other hand”) is nothing else but a return to the principle of “divide et impera” and a refusal to think seriously and sincerely. We publish only the articles, which in our opinion can facilitate the realization of our goals listed above. This, however, does not mean homogenization: a sensible purpose can always unite various energies coming from different sources.

We are consequently fighting against any form of social injustices but we do not want to fight this battle in the manner of a tavern brawl. We are trying to give arguments to the efforts of those who oppose both the currently triumphant advance of capitalism and the dictatorial mechanisms, which discredited the idea of people’s power. But we definitely reject any rude, demagogical and extremist writing because we believe that by defaming enemies we are defaming ourselves. We cannot fight for humanistic goals by giving up humanity; we have the right to speak of social justice only as long as we respect humanity in everybody, including our enemies.

Eventually and most importantly, the mission of our journal is a quest. It seeks for the new arguments, new purposes, a new face and a new voice of the left; for the sources and opportunities of its new advance. We are on a quest. We are inviting the Reader to join us in this quest.

To the title

It is not the first time that this word borrowed from the poet Attila József appears in the history of Hungarian journals. István Mészáros wrote of the antecedents, which seemed to be the most significant at the time in the first, immigrant issue of “Eszmélet”, which he published in England (Christ Church, Oxford, October 1958): „The foundation of ESZMÉLET was one of the most important results of the national unity in the Hungarian intellectual life, which was achieved during 1955-56. Its editorial board consisted of Aurél Bernáth, Tibor Déry, Gyula Illyés, Zoltán Kodály and George Lukács. It was the first time that we witnessed such wide-scale and really ideological union in Hungary. The editorial board started its work in the summer of 1956 and it appointed István Mészáros as editor-in-chief of the journal. After months of wrangling and fighting the highest power organs eventually permitted the publication of ESZMÉLET (…).” The events of 1956, however, prevented the publication of the journal in Hungary; István Mészáros published two issues after his immigration to England.

At the end of the 1960s and in the beginning of the 1970s Béla Horgas tried to establish a journal under the same title, which intended to mobilize the most progressive forces of the Hungarian intellectual life, who sought for progress in different forms according to the new circumstances. This was, however, an unsuccessful attempt because of the resistance of contemporary cultural politicians. The students of the Faculty of Teacher Training of ELTE (Eötvös Loránd University of Budapest) have recently published a journal under this title at the university.

We thank for their agreement to launch our journal under the title which they have (also) chosen.

(translated by Eszter Bartha)

  ***

Attila József: Consciousness (Eszmélet)

1.

The dawn dissevers earth and skies
and at its pure and lovely bidding
the children and the dragonflies
twirl out into the sunworld’s budding;
no vapor dims the air’s receding,
a twinkling lightness buoys the eyes!
Last night into their trees were gliding
the leaves, like tiny butterflies.

2.

Blue, yellow, red, they flocked my dream,
smudged images the mind had taken,
I felt the cosmic order gleam–
and not a speck of dust was shaken.
My dream’s a floating shade; I waken;
order is but an iron regime.
By day, the moon’s my body’s beacon,
by night, an inner sun will burn.

3.

I’m gaunt, sometimes bread’s all I touch,
I seek amid this trivial chatter
unrecompensed, and yearn to clutch,
what has more truth than dice, more matter.
No roast rib warms my mouth and platter,
no child my heart, forgoing such–
the cat can’t both, how deft a ratter,
inside and outside make her catch.

4.

Just like split firewood stacked together,
the universe embraces all,
so that each object holds the other
confined by pressures mutual,
all things ordained, reciprocal.
Only unbeing can branch and feather,
only becoming blooms at all;
what is must break, or fade, or wither.

5.

Down by the branched marshaling-yard
I lurked behind a root, fear-stricken,
of silence was the living shard,
I tasted grey and wierd-sweet lichen.
I saw a shadow leap and thicken:
it was the shadow of the guard–
did he suspect?–watched his shade quicken
upon the heaped coal dew-bestarred.

6.

Inside there is a world of pain,
outside is only explanation.
The world’s your scab, the outer stain,
your soul’s the fever-inflammation.
Jailed by your heart’s own insurrection,
you’re only free when you refrain,
nor build so fine a habitation,
the landlord takes it back again.

7.

I stared from underneath the evening
into the cogwheel of the sky–
the loom of all the past was weaving
law from those glimmery threads, and I
looked up again into the sky
from underneath the steams of dreaming
and saw that always, by and by,
the weft of law is torn, unseaming.

8.

Silence gave ear: the clock struck one.
Maybe you could go back to boydom;
walled in with concrete dank and wan,
maybe imagine hints of freedom.
And now I stand, and through the sky-dome
the stars, the Dippers, shine and burn
like bars, the sign of jail and thraldom,
above a silent cell of stone.

9.

I’ve heard the crying of the steel,
I’ve heard the laugh of rain, its pattern;
I’ve seen the past burst through its seal:
only illusions are forgotten,
for naught but love was I begotten,
bent, though, beneath my burdens’ wheel–
why must we forge such weapons, flatten
the gold awareness of the real?

10.

He only is a man, who knows
there is no mother and no father,
that death is only what he owes
and life’s a bonus altogether,
returns his find to its bequeather,
holding it only till he goes;
nor to himself, nor to another,
takes on a god’s or pastor’s pose.

11.

I’ve seen what they call happiness:
soft, blonde, it weighed two hundred kilos;
it waddled smiling on the grass,
its tail a curl between two pillows.
Its lukewarm puddle glowed with yellows,
it blinked and grunted at me–yes,
I still remember where it wallows,
touched by the dawns of blissfulness.

12.

I live beside the tracks, where I
can see the trains pass through the station.
I see the brilliant windows fly
in floating dark and dim privation.
Through the eternal night’s negation
just so the lit-up days rush by;
in all the cars’ illumination,
silent, resting my elbow, I.

(1934)

Translated by Zsuzsanna Ozsváth and Frederick Turner
The Hungarian Quarterly formerly The New Hungarian Quarterly

Published by the Society of the Hungarian Quarterly
The Hungarian Quarterly, © Copyright 2006

Az Eszméletről

Tőkei Ferenc ajánlása az 1. számhoz 1989-ből 

Az elmélet és a gyakorlat, a marxizmus és a politika kapcso­lata évtizedek óta nagyon problematikus volt, sokszor teljesen meg is szakadt, mert közéjük ékelődött egy primitív, pusztán legitimációs célokat szolgáló álmarxista ideológia, amely­nek uralmát sem a komoly marxizmus-kutatás, sem a valóban marxista társadalomtudomány eredményei nem tudták meg­dönteni, így alakult ki az a helyzet, hogy a közvélekedés mai gazdasági és politikai válságunkért a marxizmust teszi fele­lőssé. Ugyanezért valószínű, hogy a politikai élet és a marxiz­mus útjai most egy időre bevallottan is elválnak egymástól, s átmenetileg ez minden bizonnyal nem csak elkerülhetetlen, hanem előnyös is lesz, a marxizmus számára mindenképpen.

A fiatalabb kutatóknak az a csoportja, amely ennek a lapnak az ügyét lelkesen fölvállalta, nem katedra-filozófiát, szalonmarxizmust, professzori tudományt óhajt művelni. El­lenkezőleg, ez a lap szeretné megmutatni, hogy a marxizmus alapjain mozgó gondolkodás ma is mozgósítani képes a szak­tudományokat, és hogy mindennek ideológiai és politikai je­lentősége van és lesz a jövőben is. Bízunk benne, hogy szel­lemi életünk mai állapotában cikkeink megbízható fogódzó­kat, tájékozódási pontokat nyújthatnak majd nagyon sok gon­dolkodó ember számára, hozzájárulva ezen az úton politikai életünk mai zavarodottságának fokozatos leküzdéséhez is.

Ezek után talán fölösleges, mégis leszögezem itt: ez a lap nem tartozik egyetlen politikai párthoz, mozgalomhoz, tár­sasághoz sem. Munkatársai és szerzői kizárólag egyéni véle­ményüket fogalmazzák meg. Lesz a lapban vita is, a szer­kesztőség” nyitott marad többféle felfogás számára. Ha­sonlóan ahhoz a szellemhez, amelyben egy „Eszmélet” című „tudományos és művészeti folyóirat” 1956-ban megalakult szerkesztőbizottsága – tagjai között Lukács Györggyel – elter­vezte a munkáját.

Nem állíthatom, hogy az Eszmélet most mintegy „berob­ban a magyar szellemi életbe”. Ilyesmi manapság más szel­lemi áramlatoktól sem várható. Amikor most ezt az új folyóira­tot az olvasó figyelmébe ajánlom, abban a reményben te­szem, hogy csalódást azért nem okoz, s a lapok mai verse­nyében nemcsak megállja majd a helyét, hanem mértéktartó hangjával méltó lesz az érdeklődők megbecsülésére is.

***

Mit akar ez a lap?

Miért érdemes még egyet bevetni a ma olyannyira felszaporo­dott újságok, folyóiratok tömegébe? (Az öt évvel korábban elutasított kezdeményezésünk után miért volt érdemes 1988-ban újra elkezdeni e lap szervezését?)

Mi úgy gondoljuk, azért, mert a sokféle érdeknek, sokféle irányzatnak hangot adó lapok közül igazából máig is hiányzik az, amit e folyóirat létrehozói is képviselni igyekeznek.

Mit akar tehát ez a lap? Mi az a sajátosság, ami ezen új folyóirat megindítását indokolja?

Ez a lap baloldali lap. Olyan baloldali lap, melynek szer­kesztői úgy vélik, hogy ami az elmúlt évtizedekben történt, annak a hipokrita módon lobogtatott jelszavakon és sokak hitén kívül nincsen sok köze a marxizmushoz, így nem is cáfolja a marxista elvek létjogosultságát. Úgy vélik, hogy ezekért a célokért érdemes és értelmes élni, de elölről kezdve és egészen másképpen, mint amerre a marxizmus elvei köré verődött mozgalom az elmúlt 100 évben fordult. Következés­képpen a lap részt kíván venni a kialakult struktúrák lebontá­sában, de szembe kíván szállni azokkal a folyamatokkal is, amelyeket Marx a szegénység alapján egyenlősítő társada­lom előre látható csődjéről szólván közismerten úgy jellem­zett, hogy; „ismét előáll az egész régi szemét”.

Lapunk szemléletileg szemben áll minden hatalmi egyenlőtlenséggel, előjoggal, származzék az az egyenlőt­lenség gazdasági hatalomból, vagy az államigazgatás hierarchiájából. Az alávetettek, a kihasználtak, a szűköl­ködők pártján áll, de nem azt tekinti célnak, hogy a kiegyen­lítődés elvegyen, hogy mindenkit az alávetettség, a szűkölkö­dés egységes szintjére süllyesszen, hanem azt, hogy min­denki részesedhessék mindabból, amit az emberi erőfeszíté­sek a világban létrehoznak. Vagyis a jövőt a valóságos sza­badság és egyenlőség évezredes vágyának jegyében keresi. A jelenben is elutasítja a különböző {gazdasági, hatalmi, szel­lemi) eliteknek a társadalom többségét alkotó tömegek feje fölött kötött kompromisszumait, elkerülhetetlennek és megkerülhetetlennek tartja a társadalom valamennyi tagjának közvetlen bevonását mindazon döntésekbe, amelyek életüket érintik. Fontosnak tartja a magyarság, Kelet-Európa és a világ minden olyan haladó erejének összefogását, amely az élet emberibbé tételén fáradozik.

Ezen általános célokat a folyóirat először is elméleti elemzésekkel igyekszik szolgálni. Igyekszünk meghatározni a baloldal mai lehetőségeit a világban és Magyarországon. Értelmezni a világban és Magyarországon végbemenő gaz­dasági, politikai, társadalomszerkezeti és szellemi-kulturális folyamatokat. Történelmi dokumentumokon keresztül bemu­tatni és a baloldal szempontjából értékelni az elmúlt évtizedek történetének eseményeit, elsősorban a magukat szocialistá­nak nevező országokban és a baloldali mozgalmakban, külö­nös tekintettel a kifejtetlenül maradt, tovább vihető pozitív tendenciákra.

A jelen számára a társadalmi igazságtalanságok elleni küzdelem különböző formáit szeretnénk bemutatni. A külön­féle hátrányok sújtotta dolgozók érdekvédelméhez kíván esz­közöket nyújtani az a rovatunk, amely a világ szakszervezeti mozgalmainak különböző kezdeményezéseit, módszereit, eseményeit igyekszik hozzáférhetővé tenni olvasóink szá­mára.

A dolgozói szolidaritás mellett egyenrangú fontosságú­nak tekintjük a társadalmi önszervezés, a különböző érdekek köré szerveződő, ill. a munkahelyi és lakóközösségeket összefogóönkormányzatok kialakulását, s ezek bemutatásá­val is segíteni kívánjuk azt a folyamatot, amelynek során a társadalom tagjai valóban saját kezükbe vehetik sorsuk irá­nyítását.

A különböző alternatív szervezetek egyes programjavas­latai közül azoknak adunk helyet, amelyekről úgy gondoljuk, hogy programjuk egészének jellegétől függetlenül a társa­dalmi igazságosság növekedését eredményezhetik.

S végül, de nem utolsó sorban mindezt kapcsolatba sze­retnénk hozni a baloldali gondolat nemzetközi alakulásával: tanulmányokat igyekszünk közölni a világ bármely részén mű­ködő gondolkodóktól, hogy az e tanulmányokban megjelenő gondolatokat szembesíthessük egymással és a bemutatandó társadalmi jelenségekkel.

*

Lapunk irányzatos lap. A szerkesztés nálunk több évtizedes gyakorlatát, a különböző álláspontok „egyfelől – másfelől” jellegű egymásmellé-szerkesztését az „oszd meg és ural­kodj” elv és az őszintétlen gondolatelkenés módszerének tart­juk. Csak olyan írásokat közlünk, amelyekről úgy gondoljuk, hogy a felsorolt célok irányába hathatnak. Ez viszont nem jelent homogenizációt: nem lehet értelmes cél, amely nem képes különböző forrású energiákegyesítésére.

A társadalmi igazságtalanságok különböző formái ellen folytatott küzdelmet nem kívánjuk kocsmai verekedések stílu­sában lefolytatni. Igyekszünk érveket szolgáltatni mindazok­nak az erőfeszítéseihez, akik szembe kívánnak szállni a kapi­talizmus ma oly diadalmas előnyomulásával éppúgy, mint a néphatalom eszméjét lejárató parancsuralmi mechanizmu­sokkal. De elzárkózunk minden durva, demagóg, szélsősé­ges hangtól, meggyőződésünk lévén, hogy az ellenfelek be-mocskolásával önmagunkat is bemocskoljuk. Humánus célo­kért nem lehet a humánum felfüggesztésével küzdeni; társa­dalmi igazságosságról csak addig van jogunk beszélni, amíg mindenkiben, ellenfeleinkben is tiszteljük az embert.

Lapunk végül is és elsősorban keres. Keresi a baloldal új érveit, új céljait, új arcát, új hangját; új fellendülésének forrá­sait és lehetőségeit. Keresünk. Ovasóinkat ehhez a keresés­hez hívjuk társul.

A címhez

Ez a József Attilától kölcsönzött szó mint lapcím, nem először jelenik meg a magyar folyóirattörténetben. A legjelentősebb­nek ígérkezett előzményről írja Mészáros István a szintén „Eszmélet” címmel Angliában sokszorosított emigráns-kiad­vány első számában (Christ Church, Oxford, 1958. október): „AZ ESZMÉLET életre hívása a magyar szellemi életben 1955-56 folyamán megvalósult nemzeti egység egyik legszá­mottevőbb eredménye volt. Szerkesztőbizottságát – először lehettünk tanúi Magyarországon ilyen széles s valóban esz­mei összefogásnak – Bernáth Aurél, Déry Tibor, Illyés Gyula, Kodály Zoltán és Lukács György alkották. A szerkesztőbizott­ság 1956 nyarán kezdte meg működését és Mészáros Istvánt választotta a folyóirat felelős szerkesztőjéül. Több hónapos huzavona és hadakozás után a legfelsőbb hatalmi szervek végül is engedélyezték az ESZMÉLET megjelenését (…)” E folyóirat az ’56-os események miatt már nem jelenhetett meg; Mészáros István angliai emigrációjában jelentetett meg két számot.

A ’60-as 70-es évek fordulóján Horgas Béla ugyanezzel a címmel próbált egy ugyancsak nyitott, a szellemi élet leg­jobb erőit mozgósítani törekvő, s progresszivitását természe­tesen a változott körülményeknek megfelelő más formákban kereső folyóiratot életre hívni, ezt azonban az akkori kultúrpo­litika megakadályozta. Nemrégiben az ELTE Tanárképző Fő­iskolai Karának hallgatói adtak ki ezzel a címmel diáklapot.

Valamennyiüknek köszönjük hozzájárulásukat ahhoz, hogy folyóiratunkat az őáltaluk is választott címmel indítsuk meg.

 ***

József Attila:

Eszmélet

1

Földtől eloldja az eget
a hajnal s tiszta, lágy szavára
a bogarak, a gyerekek
kipörögnek a napvilágra;
a levegőben semmi pára,
a csilló könnyűség lebeg!
Az éjjel rászálltak a fákra,
mint kis lepkék, a levelek.

2

Kék, piros, sárga, összekent
képeket láttam álmaimban
és úgy éreztem, ez a rend –
egy szálló porszem el nem hibbant.
Most homályként száll tagjaimban
álmom s a vas világ a rend.
Nappal hold kél bennem s ha kinn van
az éj – egy nap süt idebent.

3

Sovány vagyok, csak kenyeret
eszem néha, e léha, locska
lelkek közt ingyen keresek
bizonyosabbat, mint a kocka.
Nem dörgölődzik sült lapocka
számhoz s szívemhez kisgyerek –
ügyeskedhet, nem fog a macska
egyszerre kint s bent egeret.

4

Akár egy halom hasított fa,
hever egymáson a világ,
szorítja, nyomja, összefogja
egyik dolog a másikát
s így mindenik determinált.
Csak ami nincs, annak van bokra,
csak ami lesz, az a virág,
ami van, széthull darabokra.

5

A teherpályaudvaron
úgy lapultam a fa tövéhez,
mint egy darab csönd; szürke gyom
ért számhoz, nyers, különös-édes.
Holtan lestem az őrt, mit érez,
s a hallgatag vagónokon
árnyát, mely ráugrott a fényes,
harmatos szénre konokon.

6

Im itt a szenvedés belül,
ám ott kívül a magyarázat.
Sebed a világ – ég, hevül
s te lelkedet érzed, a lázat.
Rab vagy, amíg a szíved lázad –
úgy szabadulsz, ha kényedül
nem raksz magadnak olyan házat,
melybe háziúr települ.

7

Én fölnéztem az est alól
az egek fogaskerekére –
csilló véletlen szálaiból
törvényt szőtt a mult szövőszéke
és megint fölnéztem az égre
álmaim gőzei alól
s láttam, a törvény szövedéke
mindíg fölfeslik valahol.

8

Fülelt a csend – egyet ütött.
Fölkereshetnéd ifjúságod;
nyirkos cementfalak között
képzelhetsz egy kis szabadságot –
gondoltam. S hát amint fölállok,
a csillagok, a Göncölök
úgy fénylenek fönt, mint a rácsok
a hallgatag cella fölött.

9

Hallottam sírni a vasat,
hallottam az esőt nevetni.
Láttam, hogy a mult meghasadt
s csak képzetet lehet feledni;
s hogy nem tudok mást, mint szeretni,
görnyedve terheim alatt –
minek is kell fegyvert veretni
belőled, arany öntudat!

10

Az meglett ember, akinek
szívében nincs se anyja, apja,
ki tudja, hogy az életet
halálra ráadásul kapja
s mint talált tárgyat visszaadja
bármikor – ezért őrzi meg,
ki nem istene és nem papja
se magának, sem senkinek.

11

Láttam a boldogságot én,
lágy volt, szőke és másfél mázsa.
Az udvar szigorú gyöpén
imbolygott göndör mosolygása.
Ledőlt a puha, langy tócsába,
hunyorgott, röffent még felém –
ma is látom, mily tétovázva
babrált pihéi közt a fény.

12

Vasútnál lakom. Erre sok
vonat jön-megy és el-elnézem,
hogy’ szállnak fényes ablakok
a lengedező szösz-sötétben.
Igy iramlanak örök éjben
kivilágított nappalok
s én állok minden fülke-fényben,
én könyöklök és hallgatok.

1933-1934 tele

Az Eszmélet című vers Latinovits Zoltán előadásában 

Authors

Abascal, Jaen Adolfo
A Belgiumban megjelenő baloldali keresztény COELI (Centre Oecumenique de Liaisons Internationales) folyóirat főszerkesztője.
Abovin-Egidesz, Pjotr Markovics (Abovin-Egides)
Szovjet ellenzéki író (1917-1993) A Poiszki szamizdat folyóirat szerkesztője.
Adamik Mária
szociológus, ELTE Szociálpolitikai Tanszék
Adler, Alexande
francia Kelet-Európa szakértő, politológus és publicista, a Francia Szocialista Párthoz közel álló napilap a Libération munkatársa
Adriaensens, Dirk
Agárdi Péter
Irodalomtörténész. Pécsi Tudományegyetem. A Lukács Archívum munkatársa.
Ágh Attila
Politológus, egyetemi tanár (Budapesti Corvinus Egyetem).
Aglietta, Michel
közgazdász, Univesité Paris X Nanterre, Franciaország
Aguirre Rojas, Carlos Antonio
társadalomtudós, Universidad Nacional Autonómia de Mexico, (Mexikóváros) aContrahistorias folyóirat zserkesztője
Ahuja, Ravi
Albelda, Randy
amerikai közgazdász, University of Massachusetts (Boston)
Alexandrov, O. A.
Orosz történész (Moszkva).
Ali, Tariq
brit filmrendező, politológus a New Left Review szerkesztőségének tagja
Alpár Róbert
Alpár Róbert
Altvater, Elmar
Német közgazdász, politológus. A berlini Freie Universitat egyetemi tanára. A Prokla című folyóirat szerkesztője.

Szerzők

Abascal, Jaen Adolfo
A Belgiumban megjelenő baloldali keresztény COELI (Centre Oecumenique de Liaisons Internationales) folyóirat főszerkesztője.
Abovin-Egidesz, Pjotr Markovics (Abovin-Egides)
Szovjet ellenzéki író (1917-1993) A Poiszki szamizdat folyóirat szerkesztője.
Adamik Mária
szociológus, ELTE Szociálpolitikai Tanszék
Adler, Alexande
francia Kelet-Európa szakértő, politológus és publicista, a Francia Szocialista Párthoz közel álló napilap a Libération munkatársa
Adriaensens, Dirk
Agárdi Péter
Irodalomtörténész. Pécsi Tudományegyetem. A Lukács Archívum munkatársa.
Ágh Attila
Politológus, egyetemi tanár (Budapesti Corvinus Egyetem).
Aglietta, Michel
közgazdász, Univesité Paris X Nanterre, Franciaország
Aguirre Rojas, Carlos Antonio
társadalomtudós, Universidad Nacional Autonómia de Mexico, (Mexikóváros) aContrahistorias folyóirat zserkesztője
Ahuja, Ravi
Albelda, Randy
amerikai közgazdász, University of Massachusetts (Boston)
Alexandrov, O. A.
Orosz történész (Moszkva).
Ali, Tariq
brit filmrendező, politológus a New Left Review szerkesztőségének tagja
Alpár Róbert
Alpár Róbert
Altvater, Elmar
Német közgazdász, politológus. A berlini Freie Universitat egyetemi tanára. A Prokla című folyóirat szerkesztője.

Helyszínek

CONTENTS

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Kategóriák

CONTENTS

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Események

CONTENTS

Címkék

CONTENTS

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Hol kapható a folyóirat?

Írók Boltja (Budapest, VI., Andrássy út 45.)

ELTE BTK Jegyzetbolt (Budapest, VIII., Múzeum krt. 6-8.)

Gólya Presszó (Budapest, VIII., Bókay János utca 34.)

Gondolkodó Antikvárium (Budapest, I., Logodi utca 51.)

Where to buy?

Massolit Books & Café (Budapest, Nagy Diófa utca 30., tel.: +36 1 788 5292)

Gólya Presszó (Budapest, Bókay János utca 34, tel.: +36 1 785 5568)

Gondolkodó Antikvárium (Budapest, Logodi utca 51.)

Előfizetés

Terjesztési – előfizetési ügyek:

Szalai László

Email: eszmeletelofizetes kukac gmail pont com

Tel: +36 30 532-0000

Normál előfizetési díj 1 évre 4500 Ft (ami a postaköltséget is magában foglalja)
Támogatói előfizetési díj 1 évre: 9000 Ft
Szolidaritási (csökkentett) előfizetői díj 1 évre: 2250 Ft

Bankszámlaszám: K&H 10200830-32319448-00000000

Előfizetési csekket küldünk postafordultával, ha igényét bejelenti Szalai László fenti e-mail címén vagy telefonszámán.

Előfizetés könyvtárak számára:

Könyvtárellátó Nonprofit Kft. (KELLO),
1134 Budapest, Váci út 19.
Tel: +36-1-311-2819

Előfizetés külföldről 1 évre: 35 € (postaköltséggel)
Támogatói előfizetési díj: 70 € (postaköltséggel)

K&H Hungary, 1051 Budapest, Vigadó tér 1.
IBAN : HU75 1020 0830 3231 9448 0000 0000
SWIFT: OKHB HUHB

Subscription

Info on subscriptions, ordering current and back copies:

please write to Eva Nagy

email: eszmelet1989 (at) gmail (dot) com