Folyóirat kategória bejegyzései

113. szám (2017. tavasz)

113boritoA marxista gondolkodás egyre gazdagabb elemzéssel rendelkezik a tőke, a kapitalizmus történeti útjáról. A torz utak elkerülése érdekében a történeti, a (világ)rendszerszemléleti, a közgazdasági és filozófiai megközelítések együttes alkalmazására van szükség, ha fenn akarjuk tartani a marxi elemzés egységét. E számunkban is több írás foglalkozik a tőkerendszer kibontakozásának és a „kész” kapitalizmus működésé- nek belső ellentmondásaival, regionális sajátosságaival. A kapitalizmus fejlődésének ritkán elemzett specifikuma ábrázolódik a KGST-országok világrendszerben elfoglalt helyét vizsgáló tanulmányban, ahogyan a rendszer átkarolta, mint az anakonda, a félperifériás államszocialista régiót, amely sokáig maga sem ébredt rá ennek az ölelésnek a végzetes voltára. Másik blokkunk a gender (a társadalmi nemek) tárgyköréből tartalmaz cikkeket, amelyek e tekintetben is a világrendszer bonyolult és sokszínű fejlődésére hívják fel a figyelmet. Sajnálatosan aktuális ama probléma, ahogyan – egyfelől – a modern iszlamista terrorizmus használja fel a nőket terméketlen céljaira, illetve – másfelől – ahogy az Abu Ghraibban őrzött foglyokat kínzó nőkatonák váltak öntudatlanul az Amerikai Birodalom heteroszexista, rasszista és osztályuralmú világrendjének/rendetlenségének (ki)szolgá(ló)ivá.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

112. szám (2016. tél)

Midőn e számunk szerkesztését lezárjuk, 2016. december végén, éppen huszonöt éve annak, hogy – miután a szovjet hatalmi elit vezető figurái (Jelcin, Kravcsuk, Suskevics) felmondták a szovjet köztársaságokat egybekapcsoló szövetségi szerződést, majd Gorbacsov lemondásával levonták a Kremlben a sarló-kalapácsos vörös zászlót – a Szovjetunió mint államszövetség és „geostratégiai tényező” megszűnt létezni. A kapitalizmus meghaladásának, a szocializmus megvalósításának első, bürokratikus államszocializmussá torzult történelmi kísérlete ezzel véget ért. Azóta folyóiratunk számos cikkben, tanulmányban vizsgálta a Szovjetunió összeomlásának gazdasági, hatalmi-politikai és társadalmi okait. Soha nem adtuk fel kritikai álláspontunkat, és természetesen most sem tesszük ezen a baloldal számára összességében gyászos napon.
Ugyanakkor soha nem támogattuk a kapitalizmus visszaállítását apologetikusan fogadó álbaloldali, az új és régi tőkés hatalmakat támogató-szolgáló politikai álláspontokat és diskurzusokat sem. Látnunk kell, hogy a sokat bírált Szovjetunió nélkül nem lett jobb a világ, sőt: a baloldal és a szocializmus nemzetközi ügye radikálisan meggyengült, erősödött a világban az egyenlőtlenség és az elszegényedés, több lett a háború és az erőszak, világmértekben megerősödött a tőke önkényuralma, elszabadultak a szélsőséges, akár profasiszta, pronáci politikai tendenciák. A Szovjetunió összeomlásáért, illetve megszüntetéséért a fő felelősséget a szovjet pártelit, a hatalom központi vezető intézményei, személyesen pedig Jelcin és Gorbacsov viselik. Nem fölösleges felidézni, hogy ez azután és annak ellenére következett be, hogy 1991 márciusában legitim népszavazás döntött a Szovjetunió fennmaradásáról. A hatalmi elit, a bürokrácia felső rétegei, az ország meggyengült gazdasági helyzetében, saját privilégiumaikat többre becsülték népük érdekeinél, és feladták azokat az eszméket, eszményeket, amelyeket még az októberi forradalom hagyományából örököltek meg. Elárulták a nagy honvédő háborúban elesettek harcát és emlékét is, mindent feláldoztak önös érdekeikért. A mégoly szörnyű áldozatok ellenére, megmarad a hét évtized kiemelkedő szovjet kultúrája, amelynek egyetemes teljesítménye az utánunk következő generációk számára is megvilágítja – vagy meg-
világíthatja, ha ezek a generációk egyszer visszanyúlnak hozzá – egy emberközpontú, a tőkével és az állammal szembeni emancipáció, a társadalmi önkormányzás megvalósításának lehetőségét.

A teljes szám elérhető itt: eszmelet112nyomdai2 Egy kattintás ide a folytatáshoz….

111. szám | (2016. ősz)

E számunk többféle témát kínál olvasóinknak – remélve, hogy minden olvasónk talál magának érdeklődésére számot tartó, színvonalas írást az esős, őszi, népszavazás-sújtotta napokra… Mint (majdnem) mindig, ezúttal is foglalkozunk a társadalmi önszerveződés kérdéseivel, ezúttal főként észak- és dél-amerikai tapasztalatok alapján, s az agroökológia látószögén, az újraparasztosodás és az élelmiszerszuverenitás hívószavain keresztül. Ezek tükrében (is) föltárul, hogy a kapitalista verseny cui bono. A sport, a futball „elüzletiesedését” és „szétglobalizálódását” taglaló két külhoni írást szerkesztőink beszélgetése vezeti be. A(z elfeledett) marxista gondolkodók munkásságát fölelevenítő „sorozatunkban” most Isaac Deutscher gondolatait idézzük, saját szövegei tükrében. 1956 kerek évfordulójáról folyóiratunk nem a köldöknéző, nemzeti-áldozati narratíva jegyében, hanem a munkástanácsok örökségének fölidézésével emlékezik meg, és a sokáig eltitkolt, kelet-afrikai brit gyarmati (rém)uralom bemutatásával igyekszik illusztrálni a korszak nemzetközi hátterét.

A szám teljes tartalma elérhető itt.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

110. szám (2016 nyár)

E számunkat a hazai és nemzetközi baloldal napi küzdelmei alakították. A szám első tematikus egységét Lukács György emlékének szenteljük, akinek hagyatékát, a Lukács Archívumot az MTA fel akarja számolni. Dokumentumokat adunk közre a hazai és nemzetközi tudomány tiltakozásáról, valamit Lukács és Ernst Bloch levelezéséből. Másik blokkunkban a nemzetközi terrorizmus „iszlamista” szárnyá- val kapcsolatos – jeles marxista szerzők által írt – tanulmányok kaptak helyet, amelyek megvilágítják a radikális, antihumanista elkövetők motivációit, társadalmi hétterüket és az iszlámmal való kapcsolatukat, amelyben a vallás eszközszerepre degradálódik. „Szocializmus” rovatunk írása a nemzetközi radikális baloldal (párt) politikai rétegződését taglalja, s rámutat arra, hogy e politikai irányzat a mai Kelet-Európában, úgyszólván, halott. A kínai szocializmus fejlődési tapasztalataira vonatkozó elemzések sorát Samir Amin nagy ívű történeti esszéjének publikálásával folytatjuk.

A szám teljes tartalma elérhető itt.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

109. szám (2016 tavasz)

E számunkban négy fontosabb témakör jelenik meg: 1. Az emberi jogok gyarmatosítás-történeti és geopolitikai összefüggései, különös tekintettel a „globális Dél” népei által megfogalmazott és politikai cselekvéssé érlelt kritikákra; 2. A Kínai Népköztársaság jelenkori történelmének mai meg- ítélése és az Új Selyemút grandiózus tervével összefüggő kérdések, ame- lyek Magyarországon alig ismertek. 3. A közép-keleti „átrendez(őd)és” geopolitikai viharai közepette – amiről előző számunkban átfogó elemzést közöltünk – nem feledkezhetünk meg a sokáig szőnyeg alá söpört kurd kérdésről, amely kulcsszerepet tölt be napjainkban a térség antiimperialista nemzeti-felszabadító harcaiban. 4. A 2013-ban kezdő- dött polémia a magyar megszálló csapatok szerepéről a nagy honvédő háború idején nem csupán szaktudományos kérdés, mert rendkívüli tétje van: most formálódik újjá a jobb- és baloldali narratíva. A szakmai egyoldalúságok mögött a regnáló hatalom „időtálló” emlékezetpolitikai torzításai állnak.
A szám teljes tartalma két részletben érhető el: itt
és itt.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….