Korábbi számok kategória bejegyzései

111. szám | (2016. ősz)

E számunk többféle témát kínál olvasóinknak – remélve, hogy minden olvasónk talál magának érdeklődésére számot tartó, színvonalas írást az esős, őszi, népszavazás-sújtotta napokra… Mint (majdnem) mindig, ezúttal is foglalkozunk a társadalmi önszerveződés kérdéseivel, ezúttal főként észak- és dél-amerikai tapasztalatok alapján, s az agroökológia látószögén, az újraparasztosodás és az élelmiszerszuverenitás hívószavain keresztül. Ezek tükrében (is) föltárul, hogy a kapitalista verseny cui bono. A sport, a futball „elüzletiesedését” és „szétglobalizálódását” taglaló két külhoni írást szerkesztőink beszélgetése vezeti be. A(z elfeledett) marxista gondolkodók munkásságát fölelevenítő „sorozatunkban” most Isaac Deutscher gondolatait idézzük, saját szövegei tükrében. 1956 kerek évfordulójáról folyóiratunk nem a köldöknéző, nemzeti-áldozati narratíva jegyében, hanem a munkástanácsok örökségének fölidézésével emlékezik meg, és a sokáig eltitkolt, kelet-afrikai brit gyarmati (rém)uralom bemutatásával igyekszik illusztrálni a korszak nemzetközi hátterét.

Tartalom

Globális válságjelenségek nyomában. Törökország, menekültkérdés, „Brexit”
Változatok egy témára Foci a XXI. században. Szigeti Péter és Krausz Tamás beszélgetése
Laurent Delcourt: Sport és globalizáció
Az olimpiai eszme értékeivel szöges ellentétben a sportbiznisz nagyon is jö- vedelmező iparággá vált. Mint a globalizáció terméke és tükre, kifejezi annak kereskedelmi logikáját, megosztó dinamikáját és maffiaszerű kilengéseit. Ennek az egyenlőtlen versenynek legfelsőbb fokai a mega-sportesemények, mintegy kötelező lépcsőfokká váltak a feltörekvő gazdaságok számára. De amikor a füg- göny leereszkedik, az eseményeket vendégül látó országok számára gyakran eljön a kiábrándulás pillanata.
Dale T. McKinley: A FIFA tőkés felhalmozási modellje
A labdarúgó-világbajnokság egy összetett, bejáratott felhalmozási modell mo- torja. A szereplők privatizációja és globalizációja lehetővé tette a FIFA számára, hogy – a sport és a fejlődés nevében – kizsákmányolja a vendéglátó országokat, és minden rendelkezésre álló eszközzel óriási hasznot biztosítson maga és kereskedelmi partnerei számára. A kapitalizmus faltörő kosaként felhasznált sport felhívja figyelmünket arra, hogy alapvető kérdéseket fogalmazzunk meg a fennálló rendszerrel kapcsolatban
Terbe Teréz: Mértékválság és agroökológia. Egy alternatív mezőgazdaság terjedése és jelentősége
A tőkés rendszer logikája lehetetlenné teszi, hogy az optimális léptékeket figyelembe véve, szuverén módon alakítsuk termelési és életmódunkat. Az élelmiszer-szuverenitás megteremtésére irányuló kísérletek kudarcot vallottak ott, ahol azt a helyi természeti-kulturális környezet adottságaitól függetlenedő, a mezőgazdasági termelők és fogyasztók szeparációját fenntartó, a helyi kis- termelők autonómiáját korlátozó, iparilag szervezett mezőgazdasági modellre alapozva próbálták megvalósítani
Kovács Kikova László: A munkás-önigazgatás jelszaváról és a munkástanácsokról
A szerző az ’56-os munkástanácsok történelmi jelentőségéről gondolkodik, amelyeket a társadalmi önszerveződő mozgalmak legmagasabb rendű formájának tekinti, minthogy kiterjedtek a termelési folyamat irányítására is, és mivel a valódi demokrácia lényege a termelés munkásellenőrzése
Sam Gindin: Utópiakergetés. A kapitalizmus játékszabályai szerint vívott versenyben a munkástulajdon és a szövetkezetek nem győzhetnek
A baloldal újabb kori vereségeinek nyomán sokan szorgalmazzák a közvetlen munkás- és közösségi ellenőrzésen alapuló gazdaság létrehozását mint új stratégiát a kapitalizmus meghaladására. Ám a kapitalizmuson belül működő szövetkezetek története megmutatja, hogy az önigazgatói társadalomba való békés átnövés teljesen irreális forgatókönyv. A versenypiaci logikával, illetve az azt védelmező állammal való konfrontáció nélkül a kapitalizmus meghaladása lehetetlen
Étienne Balibar: Időszerűbb, mint bármikor: Más Európát! Tézisek
A neves francia marxista filozófus cikkében a „baloldali európaizmus” mellett áll ki. Szerinte, az EU megreformálhatatlansága melletti érvek nem meg- győzők, és az európai integráció jellegén igenis lehetséges és szükséges is változtatni. Csak egy összeurópai intézményrendszer jelentene olyan erőt, amely szembe tudna fordulni a nemzetközi pénzpiacok anonim hatalmával. Az EU szétverését indítványozó „nemzetállami baloldali” elképzelések nemcsak kivihetetlenek, hanem egyben a nacionalizmus további felkorbácsolásának veszélyét is fölvetik
Mayer Ádám: A multipolaritás eszmetörténetének értelmezéséhez
A cikk feltérképezi a multipolaritás koncepciójának nyugati eredetvidékeit, majd a fogalomnak a globális politikai közbeszédbe való beépülését mutatja be Oroszországban, s a koncepció eredeti kínai megfelelőjének, a tuo csi hua-nak is értelmezését adja. Az újabb indiai, marxizáló értelmezések mellett (Radhika Desai), megismertet Samir Amin innovatív elemzésével, és tárgyalja a „létező multipolaritás” csíráit is
Pogátsa Zoltán: Thomas Piketty és Anwar Shaikh válságelméleteinek ütközése. Anwar Shaikh: Capitalism. Competion, Conflict, Crises. New York, Oxford Univerity Press, 2016
Isaac Deutscher: A marxizmus korunkban
A szerző azokat az okokat vázolja, amelyek miatt egész életében kitartott marxista meggyőződése mellett, és ezt a tudományt, világnézetet mindvégig termékenyítő erejűnek érezte. Ezt a marxizmust már akkor elhatárolta a sztálini kor- szakban kanonizálódott vulgáris marxizmustól, amikor a dogmává merevedett legitimációs ideológiát még milliók hitték üdvözítő tannak. Deutscher rámutat arra is, hogy Marx kapitalizmus-kritikája (a termelés társadalmasul, miközben a tulajdon magánkézben marad, s egyre inkább eltűnnek a kistulajdonosok) a jóléti államokban is érvényes (azt már csak találgathatjuk, mit mondana ma, amikor a kapitalizmus egy egészen más szakaszához érkezett)
Isaac Deutscher: Németország és a marxizmus
Az interjú ma is fontos tanulságokkal szolgál. A marxista tudós szocializmus- képe, az a hit, hogy csak a szabadsággal párosult szocializmus állíthatja meg az újabb és újabb háborúkat, amelyek a nukleáris korban az emberiség pusztulásával is fenyegetnek, máig érvényes üzenet. Deutscher ugyanakkor azt is világosan látta, hogy a tekintélyelvű reakció és a nacionalizmus reális fenyegetés az újjászülető Európában
Gyarmatiság, rasszizmus és erőszak az 1950-es években. Megjegyzések és dokumentumok 1956 globális összefüggéseirőlMelegh Attila
Aimé Césaire: Levél Maurice Thoreznak
A Mau Mau-felkelés Kenyában és a brit gyarmati terror Caroline Macy Elkins tanúvallomása Ndiku Mutua és négy társának a Külügy- és Nemzetközösségi Minisztérium elleni perében
Frank Furedi: A Mau Mau-háború – történelmi távlatból Az írás az Angliában élő Füredi Ferenc 1989-ban megjelent könyvének beve- zető fejezete, amely a Kenyában, 1952-ben kitört Mau Mau-lázadás társadalmi hátterét tárgyalja, s amely máig a kérdéskör egyik legfontosabb történelmi materialista feldolgozása. Füredi megvilágítja, hogy a britek milyen „techniká- kat” használtak a helyi tulajdonviszonyok megváltoztatása érdekében, miként próbáltak mind több kényszermunkát kisajátítani, s mi vezetett el végső soron a lázadáshoz, amit a brit gyarmatosító állam véres terrorral vert le

110. szám (2016 nyár)

E számunkat a hazai és nemzetközi baloldal napi küzdelmei alakították. A szám első tematikus egységét Lukács György emlékének szenteljük, akinek hagyatékát, a Lukács Archívumot az MTA fel akarja számolni. Dokumentumokat adunk közre a hazai és nemzetközi tudomány tiltakozásáról, valamit Lukács és Ernst Bloch levelezéséből. Másik blokkunkban a nemzetközi terrorizmus „iszlamista” szárnyá- val kapcsolatos – jeles marxista szerzők által írt – tanulmányok kaptak helyet, amelyek megvilágítják a radikális, antihumanista elkövetők motivációit, társadalmi hétterüket és az iszlámmal való kapcsolatukat, amelyben a vallás eszközszerepre degradálódik. „Szocializmus” rovatunk írása a nemzetközi radikális baloldal (párt) politikai rétegződését taglalja, s rámutat arra, hogy e politikai irányzat a mai Kelet-Európában, úgyszólván, halott. A kínai szocializmus fejlődési tapasztalataira vonatkozó elemzések sorát Samir Amin nagy ívű történeti esszéjének publikálásával folytatjuk.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

109. szám (2016 tavasz)

E számunkban négy fontosabb témakör jelenik meg: 1. Az emberi jogok gyarmatosítás-történeti és geopolitikai összefüggései, különös tekintettel a „globális Dél” népei által megfogalmazott és politikai cselekvéssé érlelt kritikákra; 2. A Kínai Népköztársaság jelenkori történelmének mai meg- ítélése és az Új Selyemút grandiózus tervével összefüggő kérdések, ame- lyek Magyarországon alig ismertek. 3. A közép-keleti „átrendez(őd)és” geopolitikai viharai közepette – amiről előző számunkban átfogó elemzést közöltünk – nem feledkezhetünk meg a sokáig szőnyeg alá söpört kurd kérdésről, amely kulcsszerepet tölt be napjainkban a térség antiimperialista nemzeti-felszabadító harcaiban. 4. A 2013-ban kezdő- dött polémia a magyar megszálló csapatok szerepéről a nagy honvédő háború idején nem csupán szaktudományos kérdés, mert rendkívüli tétje van: most formálódik újjá a jobb- és baloldali narratíva. A szakmai egyoldalúságok mögött a regnáló hatalom „időtálló” emlékezetpolitikai torzításai állnak.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

108. szám (2015 tél)

E számunkban tudományosan megalapozott és politikailag is végiggondolt tanulmányokat adunk közre a sajnálatosan aktuális ún. menekült- ügyről, egyben felvázoljuk az exodus egyik fő forrása, a szíriai háború geopolitikai hátterét. Az Európa-szerte részint munkaerő-tartalékként, részint bűnbakokként kezelt migránsok a világfejlődés problémáinak egyfajta gyújtópontját jelentik. Ilyen válságnak tekinthető a görögországi politikai fejlődés is, aminek gazdasági aspektusa is fontos tapasztalatokkal szolgál. Mostani számunk újdonsága, hogy Startvonal címen új rovatot indítunk, amelyben a fiatal, induló nemzedék nívós írásait közöljük, remélhetőleg, rendszeresen.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

107. szám (2015 ősz)

eszmelet107cimlapA hazai és nemzetközi baloldalon évtizedek óta alapproblémaként merül fel az antikapitalista alternatíva hiánya. E számunkban, hagyományainknak megfelelően, visszatérünk a tőkés rendszerrel szembeni útkeresés elméleti és gyakorlati problémájához; a közreadott szocializmusértelmezések olyan
vitatható és vitára késztető álláspontok, kifejtések, amelyek a szélesebb körű újragondolást kívánják ösztönözni. Szerzőink a tőkés kizsákmányolással szemben, a szocialista alternatíva globális kimunkálásának folyamatában, alapvetőnek tekintik a közösségi tulajdon működésének és működtetésének kérdéseit. Az antikapitalista alternatíva elméleti és mozgalmi, történeti és
gazdasági kibogozását, újabb és újabb írások tükrében, következő számainkban is igyekszünk majd olvasóink elé tárni.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….