Elhunyt Király Jenő filmesztéta

kiraly_jeno (1)

Király Jenő Balázs Béla- és Hauser Arnold díjas filmesztéta, a műfajelmélet meghatározó alakja, 73 éves korában, 2017. augusztus 27-én hosszú, súlyos betegség után elhunyt otthonában, Budapesten.

Király Jenő 1943. december 1-én született Sopronban. 1967-ben végzett az ELTE Bölcsészettudományi Karán, ahol 1971-től tanított évtizedeken keresztül. A hetvenes években a Filmelmélet, a Kultúraelmélet és a Kommunikációelmélet tárgyakat tanította (abban az időben írta első filmesztétikai jegyzeteit), a nyolcvanas években a kultúra és kommunikáció, illetve a tömegkultúra és tömegkommunikáció álltak érdeklődése középpontjában. Ez utóbbi téma találkozott külső érdeklődéssel és ösztönző igénnyel, ezért ebbe az irányba indultak kutatásai. Ez mozdította tevékenységét a tömegkultúra és a tömegfilm kutatása felé. 1978-1981 között a Magyar Filmtudományi Intézet és Filmarchívum filmtörténeti és filmelméleti osztályán dolgozott, mint tudományos kutató, ahol szintén ilyen jellegű megbízásokat kapott. A szimbolika kutatása a kilencvenes években került munkássága középpontjába. Tantárgyai: Esztétikai antropológia, A tömegkultúra szimbolikája, Szexuálesztétika és szimbolika, Elemi esztétika és szimbolika (az archetípusok kultúrája), valamint különböző tömegfilmes kurzusok. Tanított az ELTE BTK-n belül a Közművelődési, a Kulturális Antropológia, a Kulturális Menedzser, valamint a Filmtudomány Tanszéken, előadásokat tartott az ELTE Tanárképző Főiskolai Karon, a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, a Zsigmond Király Főiskolán és a Kaposvári Egyetemen (2008-2013 között a Kaposvári Egyetem Művészeti Kar Mozgóképkultúra Tanszéken volt tudományos munkatárs). Éveken át tagja volt a Magyar Mozgókép Alapítvány Filmforgalmazási Kuratóriumának (1996-ig), a tömegkultúra esztétikájával foglalkozó könyvéért Hauser Arnold-díjat (1993), oktatói és filmszakírói tevékenységéért Balázs Béla-díjat (1993) kapott. 2013-ban 70. születésnapja tiszteletére az ELTE BTK Filmtudomány Tanszéke “Király 70” címmel konferenciát szervezett róla, majd a Metropolis filmelméleti és filmtörténeti folyóirat egyik száma is róla szólt.

Legendássá vált Frivol múzsa (1993) című könyve, összegző műve, a “filmesztétika bibliája”-ként emlegetett könyvsorozat, A film szimbolikája (2010-2011), melynek megjelent utolsó része A mai film szimbolikája (2017) címet viseli, de koncepció szerint lett volna még egy kötet, mely lezárja a sorozatot és a forradalmi filmről szól, de ebből csak három fejezet készült el.

kiraly_jeno_a_(mai)_film_szimbolikaja_9_kotet

könyvei:

Király Jenő – Zsilka János: Kommunikációelmélet III. (Homogén médiumok), Budapest, Tankönyvkiadó, 1975.
Király Jenő: A marxista filmelmélet alapjai, Budapest, Tankönyvkiadó, 1975.
Király Jenő: Nicolaescu világa (előadás-jegyzet), 1-2. kötet, Budapest, Népművelési Intézet, 1978.
Király Jenő (szerk.): Film és szórakozás, Budapest, MOKÉP – Magyar Filmtudományi Intézet és Filmarchívum, 1981. (benne két tanulmánya is)
Király Jenő: Filmelmélet, Budapest, Tankönyvkiadó, 1982.
Király Jenő: Mozifolklór és kameratöltőtoll. A populáris filmkultúra elméletéhez, Budapest, Magyar Filmtudományi Intézet és Filmarchívum, 1983.
Király Jenő: Karády mítosza és mágiája, Budapest, Háttér Lap- és Könyvkiadó, 1989.
Király Jenő: A tömegkultúra esztétikája, 1-2. kötet, Budapest, Tankönyvkiadó, 1992.
Király Jenő: Frivol múzsa. A tömegfilm sajátos alkotásmódja és a tömegkultúra esztétikája, 1-2. kötet, Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 1993.
Király Jenő: Mágikus mozi. Műfajok, mítoszok, archetípusok a filmkultúrában, Budapest, Korona Kiadó, 1998.
Balogh Gyöngyi – Király Jenő: “Csak egy nap a világ…” A magyar film műfaj- és stílustörténete 1929-1936, Budapest, Magyar Filmintézet, 2000.
Király Jenő: A film szimbolikája, I-VIII. kötet, Kaposvár – Budapest, Kaposvári Egyetem Művészeti Kar Mozgóképkultúra Tanszék – Magyar Televízió Zrt, 2010-2011.
Király Jenő: A mai film szimbolikája, Eszmélet Alapítvány, Budapest, 2017.