Hírek

106. szám | (2015. nyár)

E számunk írásai is két tematikus blokkba illeszkednek. Az egyikben a nácizmus felett aratott győzelem 70. évfordulójáról emlékezünk meg, mindenekelőtt arról, hogy mit jelentett a felszabadulás Magyarországnak történeti feldolgozások tükrében, s ezt hogyan értelmezik át újra meg újra a mainstream legitimációs ideológiák. Polémia bontakozik ki két olyan kiadvány kapcsán, amelyek a magyar megszálló csapatok szovjetunióbeli, illetve a szovjet hadsereg katonáinak magyarországi tevékenységével foglalkoznak, beleértve elkövetett bűncselekményeiket is. Közreadunk Magyarországon eddig nem ismert dokumentumokat a nácikkal együttműködő ún. Ukrán Felkelő Hadsereg háborús bűneiről. Másik összeállításunk a marxizmus történetével foglalkozik, és érdekessége főleg abban rejlik, hogy most először olvashatunk tanulmányokat (magyar szerzőktől!) két távoli ország, Japán és Nigéria marxista – vagy a széles értelemben vett marxizmus által ihletett – elméleti teljesítményéről és társadalmi gyakorlatáról.

Korábbi számok

105. szám | (2015. tavasz)

Az elnyomottak tradíciója arra tanít, hogy a „rendkívüli állapot”, amelyben élünk, a dolgok rendje szerint való. El kell jutnunk a történelem ennek megfelelő fogalmához. Akkor világosan látjuk majd, hogy mi a feladatunk: kiváltani az igazi rendkívüli állapotot; és ez javítani fogja pozíciónkat a fasizmus elleni harcban. A fasizmus esélye nem utolsósorban azon alapul, hogy ellenfelei a haladásnak mint valami történelmi normának a nevében szállnak szembe vele. Csodálkozni afölött, hogy a huszadik században „még” lehetséges az, amit megértünk, ez nem filozofikus dolog. Nem kezdete semmilyen felismerésnek, hacsak annak nem, hogy a csodálkozás a történelem tovább fönn nem tartható felfogásából ered.” (A történelem fogalmáról. In Walter Benjamin: Angelus novus. Magyar Helikon 1980. 965-966. o.)

104. szám | (2014. tél)

E számunk megy tovább a kijelölt úton: a tanulmányok bőségesen reflektálják a tőke világrendszerének átalakulását, infarktusainak természetét, összeomlásának perspektíváit.

A kapitalizmus pórusaiban lehetőségek nyílnak új társadalmi kezdeményezések számára a közösségi tulajdon működtetésének irányában, amelyekhez szintén kínálunk érdekes adalékokat. Történelmi tárgyú tanulmányaink a hazai antiszemitizmus gazdag múltjától a budapesti utcanevek jelenkori átalakításáig rámutatnak a neohorthysta restauráció néhány jellemző vonására. Elméleti vitát vált ki e restauráció hátterét a „maffia-állam” fogalmával megrajzoló koncepció.

A szám teljes tartalma pdf formátumban.

 

Korábbi számok

103. szám | (2014. ősz)

103boritoE számunk alapvető tartalma – nem először az Eszmélet történetében – a fennálló és átalakuló világrend evolúciójának ellentmondásait, fejlődési sajátosságait reflektálja az elmúlt 25 év tapasztalatai alapján. Az utóbbi negyedszázadban a háborúk, a népirtások, amelyek gyakran a demokrácia zászlaja alatt bontakoznak ki, minden technológiai újítás ellenére, a világ népei életének részei. A perifériák és félperifériák mint az átalakulások fő elszenvedői maguk is olyan társadalmi struktúrákkal és hierarchiákkal rendelkeznek, amelyek a centrumnak való alárendelődés vonásait mutatják. Még az elszakadni akaró mozgalmak többsége is csak ennek a fejlődésnek a rossz meghosszabbítása. Az a kérdéskör is izgalmas, amelynek során az államszocializmus antikapi- talista útkereséseinek sorsát vizsgálják szerzőink a történelmi tapasztalatok alapján. Beletörődünk-e a kilátástalanságba?

E számunkban búcsúzunk Vigvári Andrástól.

A szám teljes tartalma pdf formátumban.

 102. szám | (2014. nyár)

eszmelet102002E számunk három alapvető témakört érint: az ukrajnai válságot, a világrendszer fejlődéselméletének új és fontos kérdéseit, valamint a mostanában népszerűvé vált ún. alapjövedelem-tematikát. Az első két témakör szorosan összefügg egymással, amennyiben az ukrajnai polgárháború menete és jellege szervesen összekapcsolódik a világrendszer utóbbi évtizedekben bekövetkezett szerkezeti átalakulásával. Egyfelől az USA és az EU közös érdekei, illetve érdekellentéte, másfelől az orosz regionális érdekek Nyugat általi negligálása az ukrajnai gáz- és olajpiaci küzdelemben összefonódnak egymással. Merre tart a multipoláris világrend fejlődése? A jóléti állam lebomlása nyomán egy új szociális kihívás került a tőke asztalára: az alapjövedelem bevezetésének kérdése. Cui bono? Végül Másképp rovatunk ismét az antikapitalista ellenállás társadalmi és erkölcsi problémáit igyekszik kibogozni.

A szám teljes tartalma pdf formátumban.

 101. szám | (2014. tavasz)

1533833_657373947632462_56551180004137955_n25 éve már, hogy az Eszmélet a kapitalizmus és a kapitalizmus „második kiadásának” kritikai elemzése mellett a történelmi-politikai folyamat belső és a rendszeren túlmutató alternatíváit is érzékelteti, feltárja. E számunkban mindenekelőtt a földkérdést állítjuk a középpontba, amely körül szociális és gazdasági harcok bontakoztak ki újólag. Ha a magyarországi tapasztalatokat egybevetjük a latin-amerikai földfoglaló és termelői társulási tapasztalatokkal, nyilvánvaló: a központi kérdés – akárcsak a Horthy korszakban vagy más módon az államszocializmus korszakában is – a tulajdon kérdése. Jórészt akörül folyik a küzdelem. E számunkban tisztelgünk az idén elhunyt Jancsó Miklós életműve előtt. Nem lanyhul a nemzeti méretű vita a magyar megszálló csapatok népirtásban való részvételéről, melynek egyik összefüggését egy dokumentumközlés tárja elénk.

A szám teljes tartalma pdf formátumban.