Női emancipáció és emberi emancipáció: új megközelítések egy régi kérdésre

Nemzetközi konferencia, Budapest, ELTE, 2015. november 11.

ELTE BTK Gólyavár, Mária Terézia-terem
1088 Budapest, Múzeum krt. 6-8.

Program

9.00  
Megnyitó:
Juhász József (ELTE, Kelet-Európa Története Tanszék)
Joanna Gwiazdecka (RLS Varsó)
Bartha Eszter (Eszmélet)

9.15 – 11.00

  1. szekció

A nőszervezetek és az emberi emancipáció: Új megközelítések

Francisca de Haan, A nőkérdés a “nemzetközi baloldal egyik fő kérdése”: a Demokratikus Nők Nemzetközi Szövetségének rövid története
Katarzyna Bielińska-Kowalewska, Partizanke és Powstanki: A jugoszláv partizánmozgalom női szárnya és a varsói felkelés a mai lengyel és a poszt-jugoszláv feminista diskurzusban
Susan Zimmermann, Nők a magyar szakszervezeti mozgalomban és a munkahelyi emancipációért vívott harc a 1965-1980-as években

Levezető elnök: Bartha Eszter (Eszmélet)

11.15  – 12.45

  1. szekció

A nők felszabadításáról alkotott koncepciók újraértelmezése

Adamik Mária, Elcsendesíthető-e Talcott Parsons?
Ulrike Ziemer, Örmény nők magán-és közéleti fóruma: szemben a patriarchátussal és a nyugati feminizmussal
Joó Mária, Elismerés és felszabaditás

Levezető elnök: Bartha Eszter (Eszmélet)

Ebédszünet

14.00 – 15.45

  1. szekció

Társadalmi újratermelés és emancipáció

Jaroslaw Wojtas, A lehetetlent követelve? Emancipációs mozgalmak Lengyelországban
Andrew Ryder, Althusser, Vogel és  Butler: Gender és társadalmi újratermelés
Horváth Márk, Lovász Ádám, Kritikai Aszexualitás: Queerség és Non-Reprodukció

Levezető elnök: Nagy Éva (Eszmélet)

16.00 p.m. – 17.45 p.m.

  1. szekció

Új kihívások előtt a női és emberi emancipáció közös nagy projektje

Kováts Eszter, Gender-ellenes mozgalmak Európában: Kihívás a baloldalnak
Paulina Berlińska, A nő és a munka: Demokratizálás versus konzervatív támadás a női jogok ellen az 1989 utáni Lengyelországban
Félix Anikó, Női emancipáció a szélsőjobboldalon

Levezető elnök:  Nagy Éva (Eszmélet)


ELTE Könyvtárklubban (Múzeum krt. 4.)

18.00 Fogadás

19.00 Kerekasztal

Női emancipáció és emberi emancipáció: milyen új megközelítések?

Felkért hozzászólók:  Alexandrov Anna, Alföldi Andrea, Gregor Anikó, Kathleen Livingstone, Dagmar Švendová, A Helyzet Műhely, Absentology Műhely, Eszmélet

A konferencia rendezői: az Eszmélet folyóirat és az ELTE BTK Történettudományi Doktori Iskola 19. és 20. századi kelet-európai történelem doktori programja. A konferenciát a varsói Rosa Luxemburg Alapítvány támogatja.

2008 óta világszerte nőtt a baloldali gondolatok és társadalomelemzés elfogadottsága és befolyása. Fontos feladat az újabb fejlemények fényében újragondolni a női emancipáció különböző projektjeinek múltját és jelenét. Míg a régi baloldal a „nőkérdést” mindig alárendelte az osztálykérdésnek, az 1989 utáni mainstream feminizmus egyoldalúan előnyben részesítette a progresszív gender politikákat a társadalmi átalakulás más aspektusaival szemben, és ezáltal a nemi egyenlőség ügyét elválasztotta a „rendszerkérdéstől”. Másszóval, ezeknél a politikai irányzatoknál az elnyomás különböző dimenzióit úgy ragadták meg mint amelyek egymásnak alárendeltek, nem pedig úgy, mint amelyek egymást kölcsönösen feltételezik és újratermelik. Mind a feminista, mind a baloldali aktivizmus sokat szenvedett a fentiekből fakadó intellektuális feszültségektől. Míg az újbaloldal csak megtűrte a feminizmust, a mainstream feminizmust közben bizonyos mértékig kooptálták a kapitalista demokráciák rendszerébe. A női emancipáció tudományos irodalma a múltban és a jelenben egyaránt gyakran leragadt az elnyomás formáinak hierarchiáját taglaló régi szekértábor-harcoknál.

Ezen a konferencián megpróbálunk olyan új megközelítéseket bemutatni és keresni a női emancipáció küzdelmeinek elemzésére, amelyek meghaladják a fenti nehézségeket. Az előadások, az ezeket követő hozzászólások és a kerekasztal-beszélgetések arra próbálnak választ adni, hogyan formálják a nők életét egymással összefüggve a különböző globális egyenlőtlenségek, valamint a nemi, osztály- és etnikai hovatartozás; illetve hogy a nemi dimenzióval is rendelkező társadalmi küzdelmekre hogyan hatott a hierarchikus társadalmi különbségek e rendszere.

Többek között a következő kérdésekkel szeretnénk foglalkozni: hogyan változott a nők helyzete az utóbbi 25 évben a munkaerőpiacon és a háztartásban a nemi, osztály és etnikai hovatartozás, valamint a globális egyenlőtlenségek függvényeként? Hogyan próbáltak/-nak a nők megküzdeni ezekkel az egymással összefüggő egyenlőtlenségekkel? Hogyan harcolnak az elnyomás különböző, hierarchikus társadalmi különbségek mentén szerveződő formái ellen azok a magyarországi fiatal aktivisták, akik megpróbálják összekötni a feminizmust az általános társadalmi emancipációval a poszt-szocialista Magyarországon? Hogyan tudjuk termékeny módon újragondolni az államszocializmus – amikor sokan úgy gondolták, hogy az osztályelnyomás megszüntetése már folyamatban van – alatti „nőpolitikát” és a női emancipációra irányuló törekvéseket? Hogyan tudjuk termékenyen újragondolni a Kelet-Európában gyakran ellenséges hangnemű vitát a „nyugati” feminizmusról, és az újbaloldal vonakodó attitűdjeit, hogy komolyan szembenézzen a női emancipáció kihívásaival?